Április 7-ig látogatható a "Budapest. Az első aranykor" c. fotókiállítás az MNG-ben
1873. november 17-én jött létre Pest, Buda és Óbuda egyesülésével fővárosunk, Budapest. Az évforduló okán nyílt meg a Magyar Nemzeti Galéria “Budapest. Az első aranykor" c. fotókiállítása, ami a nagy sikerre való tekintettel április 7-ig meghosszabbítva látogatható.
A fotókiállítás tavaly novemberben Budapest 150. születésnapja alkalmából nyílt meg. A több mint száz művet felvonultató, a Fortepan digitális fotóarchívummal együttműködésben rendezett tárlat a fővárosnak azt az időszakát jeleníti meg, amikor Budapest a 19. és 20. század fordulóján, a világ egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosaként igazi virágkorát élte – tájékoztatta az MTI-t a galéria.
Mint korábban írtunk róla, a tárlaton olyan fotók kerülnek bemutatásra, amelyek a kiegyezést követően kibontakozó urbanizáció korszakát, a magyar főváros virágkorát mutatják be. Budapest, az Osztrák-Magyar Monarchián belül – az osztrák fővároshoz, Bécshez hasonlóan - fővárosi státuszt kapott és olyan mértékű városiasodás indult meg, ami mai ésszel szinte felfoghatatlan. A november 15-én megnyílt kiállítás a Fortepan és a Deutsche Fotothek gyűjteményének anyagából kölcsönözve (1903–1912) sztereoképek és képeslapfotókkal varázsolja elénk a megszülető világvárost.
A porcelánjáról híres németországi Meißenben 1793-ban alapította meg a Brück család a Brück & Sohn néven sikeressé vált képeslapgyártó céget, amely hét generáció vezetésével egészen 2019 márciusáig, azaz 226 éven át töretlenül működött. A Brück & Sohn – sok német város mellett – Budapestről is készített képeslapokat, a mindezekhez tartozó fotóanyagot a Brück család a drezdai Deutsche Fotothek archívumnak adta el. A magyar fővárosról készült több mint 500-féle képeslap itthon eddig ismeretlen anyagára a Fortepan kutatói bukkantak rá. A digitalizált képek a kiállítás megnyitása után a Fortepan fotóarchívumban is elérhetők lesznek.
Ha akkora költő volnék, amekkora szeretnék lenni, a magyar nemzeti eposzt nem Attiláról, vagy Zrínyi Miklósról írnám meg, hanem Budapest városáról, a mi legnagyobb és legcsodálatosabb hősi cselekedetünkről, mert ez az, amire nincs példa másutt, ez az, amiben egyéniek vagyunk, ez az, amivel helyet váltottunk magunknak a világban.
- idézik a kiállításon Ignotus Hugó (1869-1949), a Nyugat alapító főszerkesztőjének 1903-ban papírra vetett sorait.
Hogy Budapest milyen különleges, arról a Magyar Nemzeti Galériában április 7-ig bárki meggyőződhet. A kiállításon már mi is jártunk, kedvcsinálónkat ITT találják.
Az eddigi budavári nyár abban különbözött minden eddigitől, hogy a helyi rendezvényszervezők olyan kulturális programokat hirdettek a Budavári Palota különböző színtereire, amelyek - a szokásos nyári turistadömping mellett - végre felvonzották a magyar fiatalokat is. Ilyen volt többek között a budavári kertmozi, ami egy igazi sikertörténet és most úgy tűnik, hogy folytatódni fog.
Tegnapi hír, hogy két aktivista „MeToo” feliratot fújt Gustave Courbet L’Origine du monde azaz A világ eredete című világhírű erotikus festményére a metzi Pompidou Központban. A női vaginát ábrázoló képet a párizsi Musée d’Orsay adta kölcsön egy időszaki kiállításra az intézménynek. De a történet még pikánsabb, hiszen ennek a festménynek van egy elég erős magyar, a budai Várnegyedhez kapcsolódó vonatkozása is!
Az alkotás Pesten, egy a közönségtől elzárt, nem látogatható, lezárt területen került elő, egész pontosan a jelenleg luxusszállodaként működtetett New York Palota egyik raktári szárnyából nyíló kis udvarra helyezték át a szobrot.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
