„Ilyen hőség sem volt itt már régen…” - Radnóti Miklós versével köszöntjük a júliust

„Ilyen hőség sem volt itt már régen…” - Radnóti Miklós versével köszöntjük a júliust

A tragikus sorsú magyar költőgéniusz ugyan sosem élt a Várban, azt viszont tudjuk, hogy rengeteget kirándult Budán és számtalanszor megfordult a Várnegyedben is. Erről tanúskodik a közölt fotó is, ami a Budai Várban a Bástya sétányon készült.

Radnóti Miklós: Július

 

Ilyen hőség sem volt itt már régen,

mesélik, még a vaj is elalélt

és olvadni készült lenn a jégen

 

ma délelőtt még s most beborult. Már

aprót söpör a ház előtt a szél

s körül minden figyelmesen föláll

 

a tolongó porban s záport remél.

A nyugágy háta is hassá dagad

és elszakad a szárító kötél.

 

Két ing repül el róla, két madár,

utána kap a szolga kerités

és csúnya szájjal szitkot kiabál.

 

Mindent elhord a szél s a kert haját

hosszú ujjakkal, hosszan húzza ki

és a hasaló kerten úgy fut át,

 

hogy villámlik sarkának friss nyomán

s a vastaglábu dörgés léptitől

kék foltokat mutogat a homály.

 

Sűrü szagok csúszkálnak szét elébb,

a felhő később érkezik, köszön

s a száját nagyratátó kertbe lép.

 

Körültekint ott, pislant komolyan,

villogó zápor zuhan belőle

és mint hulló szög, a csöppje olyan.

 

(Elállt az eső s a szűk csatornán

víz zúg. Visszatér és hajladozva

jár a gyönge fény a fa ormán.)

Mozgóképen: 100 éve nyitották meg a Királyi Várkertet a nagyközönség számára
Mozgóképen: 100 éve nyitották meg a Királyi Várkertet a nagyközönség számára

Igaz, csak ideiglenesen. A Királyi Várkert száz esztendővel ezelőtt nyílt meg átmenetileg a sokaság számára addig, amig Horthy Miklós kormányzó családjával a gödöllői Grassalkovich-kastélyban töltötte nyári szabadságát. Kevesen tudják, de a Duna szintjén található mai Várkert Bazárt elsősorban Várbazárnak hívták, s a ma Savoyai Terasznak nevezett, Magyar Nemzeti Galéria előtt elterülő rész volt maga a Várkert.

135 éve született a világhírű magyar orientalista, Baktay Ervin
135 éve született a világhírű magyar orientalista, Baktay Ervin

135 éve, 1890. június 24-én született erdőbaktai Baktay Ervin, aki éppen száz évvel ezelőtt, 35 évesen magyarosította nevét Gottesmann Ervinről, s aki számos európai egyetemen tartott előadásokat India kultúrájáról. Baktay 1956-ban egyike volt azon néhány Kelet-kutató közül a világból, akiket az indiai állam hivatalosan is meghívott a Buddha születésének 2500. évfordulójára megrendezett nagyszabású ünnepségsorozatra. Egy ideig itt a Vízivárosban, a Szilágyi Dezső téren élt.

Egy skót mérnök, aki nagy szerencsénkre Budán találta meg a boldogságot
Egy skót mérnök, aki nagy szerencsénkre Budán találta meg a boldogságot

„Nagy szerencsénkre…” – írtuk a címben, nem véletlenül, hiszen ez a skót mérnök volt a budapesti Széchenyi lánchíd építésének vezetője, valamint a budai Váralagút tervezője és főmérnöke is. S, aki 1866. június 23-án, tehát ezen a napon halt meg Budán. Ma már annyira evidens, hogy van, de a Lánchíd a skót mérnök főművével, a váralagúttal vált teljes értékűvé, ez teremtett valóban közvetlen kapcsolatot Pest és Buda között. Addig ugyanis a Várhegy megkerülésével lehetett csak az újonnan épült, Pestet Budával összekötő Lánchidat megközelíteni a Krisztinaváros, a Tabán, illetve a Hegyvidék felől és fordítva.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.