Így szól Márai Sándor Húsvét című verse

Így szól Márai Sándor Húsvét című verse

A Budai Vár tövében lévő Mikó utca egykori lakója néhány lépésre lakott a krisztinavárosi Havas Boldogasszony-templomtól. Sokszor tanúja lehetett az ünnepi menetnek, amely ilyenkor elindul a Roham utca felé és az Alagút utcán tér vissza. Az alábbi verse éppen 101 évvel ezelőtt jelent meg a Kassai Naplóban.

MÁRAI SÁNDOR: HÚSVÉT

 

Minden kezüket az asztalra tették,

Volt közte bütykös, sárga, lágy,öreg

S az életüket rég elfelejtették.

 

János a bárányt nézte és mosolygott

Tunyán s hízelkedve, mint egy öleb:

Irígyen nézték, mert azt hitték, boldog.

 

De ők már nem voltak halász, se pásztor

Nem volt kedvesük, se ambícióik,

Csak a nevét súgták egymásnak párszor.

 

S keveset ettek és ritkán aludtak

Pénzük se volt, sem halászó hajóik,

Műveletlenek voltak s mit se tudtak.

 

Nagy lámpák voltak ők csak, mikben égett

Az ő neve. S csak éltek, mint a tárgyak.

 

Így ültek ott és valamire vártak.

Mikor Judás belépett.

 

(Kassai Napló, 1923. április 1.)

 

 

„De legjobban mégis a budai várat szerettem…” – Szerb Antal vallomása az Utas és holdvilágban
„De legjobban mégis a budai várat szerettem…” – Szerb Antal vallomása az Utas és holdvilágban

Szerb Antal, akinek még kulcsregényének egyik legfontosabb helyszínét, az Ulpius-házat is itt, a Várnegyed falai alatti Hunfalvy Jánosról elnevezett kis zsákutcába álmodták meg az elbeszélés rajongói, imádta a Budai Várat. Erről szól az Utas és holdvilágban leírt vallomása is.

Amivel a mindenséget vágyta versbe venni – Babits Mihály legendás írógépe
Amivel a mindenséget vágyta versbe venni – Babits Mihály legendás írógépe

Babits Mihály (1883-1941) életművének egy jelentős részét nem tollal, autográf kéziratként, hanem hordozható írógépén írta. Ma már nehezen tudjuk elképzelni, de a XX. század első felében egy írógép – az ingó dolgok között kiemelkedő - komoly értéket képviselt. Babitsnak több írógépe is volt, azonban az egyik elég híressé is vált. Hogy miért? Többek között erre is választ adunk alábbi cikkünkben.

Ezen a napon került föld alá a Szent Korona
Ezen a napon került föld alá a Szent Korona

Tíz nappal a világosi fegyverletétel után, 1849. augusztus 23-án Szemere Bertalan miniszterelnök vezetésével elássák a magyar Szent Koronát és a koronázási ékszereket rejtő ládát Orsovánál. Az osztrák császári hatóságok négy évvel később, 1853. szeptember 8-án megtalálják a kincseket, s először Bécsbe, majd Budára szállítják át.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.