Közeledik a szenteste, s talán az általános műveltség szempontjából is fontos, hogy tudjuk-e hol és mikor állították az első karácsonyfát Magyarországon? Nos, nem nehéz kitalálni: itt a Krisztinavárosban történt az első magyarországi karácsonyfa-állítás. Egész pontosan 1828. december szentestélyén a Mikó utca 8. szám alatti Angyalkert névre keresztelt első hazai kisdedóvó intézetben állíttatta fel Magyarország legelső karácsonyfáját Brunszvik Teréz (1775-1861) grófnő a rá bízott gyermekek és aztán minden gyermek nagy örömére.

Az „Angyalkert” igazából nem is csak Magyarország, hanem az egész Habsburg Birodalom területén az első óvoda volt. De ez most témánk szempontjából másodlagos.

Eredetileg maga a karácsonyfa-díszítés a tizenhetedik századból való: az akkori Németországban, Strasbourgban és fenyveserdőben gazdag vidékén alakult ki az a népszokás, hogy karácsonykor apró viaszgyertyákkal, almával, cukorkával és pici babákkal díszítették fel a fákat. A karácsonyfa annyira beleillett a szenteste örömteli hangulatába, hogy a szokás szép lassan egész Európában elterjedt. Asbóth János (1768-1923), a keszthelyi Georgikon igazgatója például göttingai tanulmányai során találkozott a fenyőállítás szokásával. A neves tudós 1814-ben a Brunszvik család martonvásári kastélyában töltötte a szentestét és feltételezhető, hogy a grófnő ekkor hallott a német szokásról. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy Johann Wolfgang von Goethe (1749-1832) 1774-ben megjelent nagyhatású műve, Werther szerelme és halála ihlette meg Brunszvik Terézt, ebben a könyvben ugyanis karácsonyfa az író szavai szerint „paradicsomi boldogságba ragadja a lelket”.

Podmaniczky Frigyes (1824-1907) egyik visszaemlkézésében azt írta, hogy az egykori szász királyi miniszter lánya, Nostitz Erzsébet (1788–1853) díszítette fel az első karácsonyfát 1828-ban a Budavári Palotában. Bármelyik legyen is igaz, a lényeg, hogy mindkettő a Várhoz kötődik.

Kevesen tudják, de a gyermeknevelés, a pedagógia tudománya már egész korán utat tört magának hazánkban. Például Samuel Wilderspin (1791-1866) 1823-ban adta közre első munkáját a kisgyermek neveléséről, amit maga Kossuth Lajos fordított magyarra 1837-ben. Brunszvik Teréz ezt olvasva döntötte el, hogy édesanyja krisztinavárosi házában, a mai Mikó utca és Attila út sarkán álló épületben megalapítja a Habsburg Birodalom első óvodáját. A grófnő terve természetesen az volt, hogy az óvoda, mint intézmény országossá váljon és az egész Monarchia területén alakuljanak „angyalkertek”.  Az óvóbácsik és óvónénik kétéves kortól hétéves korig vigyáztak a gyerekekre. Érdekesség, hogy az intézmény első alkalmazottja egy Kern Máté nevű kisdedóvó volt. Az alapító azonban korán észrevette és hirdette, hogy a gyermekek felvigyázására és fejlesztésére elsősorban a hölgyek alkalmasak. A gyermekek tanultak is; többek között olvasás, számolás és általános ismeretek voltak a tanított készségek között.

Bár sok a bizonytalanság, de a karácsonyfa-állítás szép szokása közel kétszáz éve tartja bűvkörében a meghitt, ünnepi hangulatot teremteni vágyó magyarországi családokat. Az ünnepi érzés és a karácsony izgalmak fokozásához ajánljuk olvasóink figyelmébe a Szentháromság téri Budavári Adventet, csodálatos!

A főképen karácsonyozás 1900 táján, a Monarchia fővárosában, Bécsben.