A világvárossá egyesülő Pest és Buda legszebb kovácsoltvas korlátait, kapuit és vasornamentikáit Jungfer Gyula készítette. Már a Szegedről Pestre költöző nagyapa, Jungfer András is céhmester lakatos volt. Éppen jövőre lesz 240 éve, hogy 1786. december 24-én bejegyezték a Pesti Lakatos Czéh tagjainak sorába Jungfer András, alapítót. Már pesti műhelyében tanulta el a nemzedékről nemzedékre szálló mesterséget fia, Jungfer Ferenc, akitől pedig az 1841. január 9-én született Jungfer Gyula sajátította el a műlakatos mesterség minden csínját-bínját. Az inas évek és céhoklevél után az európai vándorévek következett, ahol nem csak a Monarchia országainak legnevesebb lakatos műhelyeinek titkait, de a híres rajnai vasművesség ősi hagyományait, sőt még a kifinomult ízlésű angolszász arisztokráciát kiszolgáló londoni kovácsműhelyek évszázados iparművészeti tradícióit is elsajátította. A művészi tehetséggel megáldott ifjú az iparművészi tudással felvértezve tért haza európai tanulmányútjáról.
A kereskedelmi egyéni czégek jegyzékében VII. kötet 23.lapján bekebeleztetett: „Jungfer Gyula« németül „Julius Jungfer« czégbirlaló Jungfer Gyula lakatos mester Pesten paraszt-vásártéren.
– olvashatjuk a Budapesti Közlöny 1873. március 7-i lapszámában megjelent cégbejegyzések között.
Ezután nem csoda, hogy sorra nyerte el a különböző munkákat, megrendeléseket, az egyik elsőről szóló tudósítást olvashatjuk a Hon című újság 1876. szeptember 20-i lapjában:
A szükséges lakatosmunkálatok kiadása tárgyában beérkezett 5 ajánlat közül a fővárosi tanács Jungfer Gyulalakatos ajánlatát, ki a kérdéses munkálatokat 2963 írtért oly hozzáadással kész elvállalni, hogy ezen munkálat elnyerése esetére kötelezi magát a 600 forintnyi költséggel tervezett főbejárati díszkaput díjtalanul előállítani — mint legelőnyösebbet, elfogadta.
Az 1885-ös Országos Kiállításon egyedi munkáival már hatalmas sikert aratott. Itt volt látható elsőként a középkori kovácsmestert ábrázoló szobor, amely a Jungfer-cég emblémájává, ha úgy tetszik egykori logójává vált. A cég Timót utcai gyártelepén is az „Esznek hódol az érc” – felirat, illetve a szobor, amely kovácsmestert ábrázol. Pontosan
A korszakos építész, Ybl Miklós (1814-1891) által megálmodott Várkert Bazár lett az első híressé vált műremeke, amely komoly referenciát jelentett Jungfer későbbi munkái számára.
Jungfer Gyula vertvas remekeivel, a kit nem is szabad már lakatosnak nevezni, mert ő a vasnak Cellinije
– dicsérte fel a Vasárnap című újság 1880 nyarán.
E munkájával egyik főműve született, és egyszeriben jelentős mesterré emelkedett. A rács ugyan még öntöttvas formát hordoz, de kitűnő művészi színvonalon kovácsolt szerkezet. A munka igen megnyerhette Ybl tetszését, mert ezt követően több középület műkovács munkáit bízta Jungferre. Idővel más építészeknél is fokozott érdeklődés mutatkozott a művészi kovácsolással készült szerkezetek iránt.
– írta a kiváló szakíró, Pereházy Károly (1921-2000) a Budapest folyóírat 1978 áprilisi számában megjelent, Jungferről szóló cikkében.
Majd később, már jelentős iparművészi tapasztalataival felvértezve a hazai- és világkiállítások díjait, kitüntetéseit zsebelhette be. Nem véletlen, hogy ezután Ő nyerte el a Budavári Palota egyes kovácsoltvas díszítéseinek és főkapujának munkáját.
Nem legenda, hanem történelmi tény, hogy I. Ferenc József személyesen kereste fel a művészt annak Berzsenyi utcai műhelyében, hogy szemügyre vegye azt a monumentális vaskaput, amivel elnyerte az 1900. évi Párizsi Világkiállítás nagydíját, s amely végül a Budavári Palota főbejáratának kapurácsa lett.
Bár a vaskapu a második világháború pusztításait kisebb sérülésekkel átvészelte, a háború után leszerelték, és nyoma veszett. A Nemzeti Hauszmann Program keretében most újjáépítjük a Budavári Palota korábban megszüntetett, Sándor-palotára néző északi főbejáratát a Jungfer-kapuval és a Hungária-szoborcsoporttal, valamint a déli kijáratot és a Hunyadi-udvari rámpát is. A rekonstrukció eredményeként újra akadálymentes kapcsolat jön létre a Budavári Palota északi szárnyában a Szent György tér és a Hunyadi udvar között. Az újjászülető főbejáraton keresztül ismét bejárhatóvá válik a palota első emeleti varázslatos térsora. Első állomásként újraalkotjuk a ruhatár előcsarnokot és a Munkácsy-termet. Célunk, hogy a Budavári Palota ismét méltó legyen dicső múltjához – és hogy a magyar emberek újra büszkén tekinthessenek e nemzeti örökség kiemelkedő alkotására.
– írják a Nemzeti Hauszmann Program bejegyzésében.
Jungfer Gyula 1908-ban bekövetkezett halála után a fiai folytatták a díszműkovács mesterséget, s hogy ne csak Jungfer Gyulát és a Budavári Palotát említsük: a Várnegyed kapcsán: itt említjük meg, hogy a mai Táncsics Mihály utca 7. utcaszám alatti Erdődy palotát 1913-ban annak új tulajdonosa, báró Hatvany József á építtette., s a földszinti neobarokk ablakrácsok, illetve a vaskapu szintén Jungferék műhelyében készült. De a Jungfer cég kapott felkérést a bécsi hadügyminisztérium palotájának műkovács szerkezeteinek elkészítésére is 1915-ben, majd az uralkodó tüntette ki az iparművész fiait is, így – apjukhoz hasonlóan – Jungfer Ferenc és József is megkapta a Ferencz József rend lovagkeresztjét. A céget 1949-ben államosították Iparművészeti és Fémárugyárnak, amit a Fémmunkás Vállalat ferencvárosi gyárának, illetve az egész szocialista válallat jogelődjének tekinthetünk.
