Erzsébet királyné „magyar leánya”

Királyné ö Felségét, mint pesti lapokban olvassuk, f. hó 22-én reggeli 4 órakor lepték meg a szülési fájdalmak,s már 5 órakor a főherczegnő szerencsésen megszületett. Este a nagyszerűen kivilágított Buda-Pest fénytengerben úszott. A „Te Deumot“ a herczegprimás f. hó 23-án d. e. 11 órakor tartotta a budai főtemplomban. A keresztelést f. hó 25-én d. u. 1 órakor, király ő Felsége, több főherczeg, egyházi, polgári s katonai méltóságok és küldöttségek jelenlétében, Magyarország herczegprimása nagyszerű ünnepélyességgel, a kir. vár kápolnává alakított nagy termében végezte. A főherczegné Mária , Matild , Amália, Valeria neveket kapta. Úgy a királyi anya, mint királyi gyermeke, a naponkint kiadatni szokott orvosi jelentések szerint, folyvást a legjobb egészségnek örvendenek.

- írta meg a korabeli, Eger újság április 30-án.

Az egykori történetek szerint Erzsébet Királyné próbálta a magyarok szeretetére nevelni lányát. Magyarországi tartózkodásaik alatt például úgy erőltette a kislány számára a magyar nyelv tanulását, hogy nem engedte a személyzetnek, hogy németül szóljanak a gyermekhez. Első nevelője is magyar volt, Rónay Jácint (1814–1889) bencés tanár, pozsonyi nagyprépost, címzetes szkodári püspök volt. Már Rónay is meglehetősen különleges figurája volt a kornak, hiszen a szabadságharc leverése után – 1850 és 1866 között - londoni emigrációba kényszerülő polihisztor többek között Kossuth Lajos (1802-1894) gyermekeinek tanára is volt, akiknek magyart és latint tanított. Külön érdekesség, hogy Charles-Louis Napoléon Bonapartét (1808-1873) is tanította magyar nyelvre, Victor Hugóval (1802-1885) pedig szoros barátságot ápolt. Egy újabb csavar életrajzában, hogy természettudósként elkötelezett híve lett Charles Darwin (1809-1882) tanainak, amely egy idő után nyilvánvalóan összeegyeztetetlenné vált bencés mivoltával, így 1871-ben kilépett a rendből.  Ennek ellenére, hatalmas tudása miatt – gróf Andrássy Gyula (1823-1890) javaslatára - 1871. június 3-án az országgyűlés Rónayt ajánlotta Habsburg Rudolf (1858-1889) trónörökös tanárának. Andrássy közbenjárására Erzsébet harcolta ki a tudós tanár udvari alkalmazását. Az élet végül őket igazolta, hiszen a magyar szellemben nevelt Rudolf egy évvel később már olyan briliáns tudásról tett tanúságot a legnagyobb hazai tudósok előtt tett vizsgán, amiért Rónayt a Szent-István-rend lovagkeresztjével tüntették ki. Ezután 1875-1883 között Mária Valéria főhercegnő magyar nyelvű neveléséért és oktatásáért felelt, amelyért az Osztrák Császári Vaskorona-rend nagykeresztjét kapta kitüntetésül.

‍

»Az én kis magyar leányom!« így beszélt róla, így emlegette mindig felséges királynénk Mária Valéria főhercegasszonyt azokban a verőfényes napokban, mikor még a gödöllői park, a besnyői erdő harasztos ösvénye visszhangzott üde gyermekei hangjának ezüstös kacagásától. Magyar földön, Buda várában ringott bölcsője, magyar volt a tej, melyet a mogyoródi menyecske emlőiből szívott és magyar nyelven szólalt meg először gőgicsélő, édes beszéde, midőn oda állva a hatalmasok leghatalmasabbja, királyi atyja elé, azt mondotta: — Édes jó apácskám! Magyar volt a nevelése, melyben a felséges szülők részesítették és nevelője, a néhai nagyérdemű Rónay Jácint püspök volt, aki a szabadságharc után sokáig volt emigráns. A kis magyar lány hazafias nevelőjétől megtanulta ismerni hazájának történetét és megtanulta szeretni annak a hazának hűséges, lovagias népét, amely nem egyszer mentette meg őseinek ingadozó trónusát. Megtanulta ismerni ennek a nemzetnek édes-bús dalait, gyönyörködve olvasta lánglelkű poétánk örökszép sorait...

- írta meg tárcájában a Pécsi Figyelő, 1898. szeptember 17-i lapszáma.

A kis kedvenc Mária Valéria rengeteg időt töltött édesanyjával, Erzsébet királynéval annak gödöllői kastélyában. Az anyai erőltetés azonban nem érte el a célját, a később bécsi nevelőhöz került főhercegnő a német mellett franciául, angolul és olaszul is megtanult. Mária Valéria főhercegnőt, az akkor 20 esztendős főhercegnőt 1888-ban eljegyezték, majd 1890. július 31-én Bad Ischlben feleségül is ment Szalvátor Ferenc (1866–1939) osztrák főherceghez, így házassága révén címzetes toszkánai hercegnővé is vált. A házaspár az alsó-ausztriai wallsee-i kastélyba (Schloss Wallsee) költözött, házasságukból tíz gyermek született. Mária Valéria az első világháború idején a kastély egyik szárnyában katonai kórházat rendezett be, majd szegényeket és betegeket segítő jótékonysági alapítványt hozott létre.

‍

1915-ben pedig ő alapította az egykori legelő és szeméttelep területén a budapesti Mária Valéria-telepet is szükségkórházként. Először 120 ideiglenes barakk várta a fronton megsérült, sokszor hadirokkanttá vált katonákat, majd egy katonai kórháztábort is fejlesztettek, később pedig téglából készült barakkokat építettek a területen. A mai József Attila-lakótelep helyén álló szükséglakótelep a háború utáni lakáshiány miatt kvázi nyomornegyeddé vált. Mária Valéria egészen 1924. szeptember 6-án bekövetkezett haláláig jelentős adományokkal segítette az elesetteket.

A 100 éve elhunyt hercegnő emlékét őrzi az Esztergomot Párkánnyal összekötő, eredetileg 1895-ben átadott, majd 2001-ben újjáépített Mária Valéria híd. Halálának 100 évfordulóján rá emlékezünk.

‍