Egyszer volt Budán kutyavásár – ma van a magyar népmese napja
Benedek Elek születésnapja, szeptember 30-a a magyar népmese napja. Már csak azért is érdemes megemlékeznünk róla, mert számtalan mesében szerepel helyszínként a Budai Vár, illetve a Budavári Palota.
Már Mátyás apjáról is, mint Szebeni Jankó vagy Szibinyáni Jank legendák és mesék keletkeztek nem csak Magyarországon, de az egész Balkánon. A magyar néphagyományban jól ismert Mátyás-kultusz is átterjedt a bolgár, a szerb, a horvát és a szlovén folklórra. Mátyás, az igazságosról szóló mese és az álruhás hős toposza még Antonio Bonfininél (1434-1503) is olvasható. Pedig azok nagy része, még ha szórakoztató, tanulságos és szép is – ahogyan feltehetően a híres budai kutyavásár is – a népköltészet szüleménye: népmese, mítosz és legenda. Ennek ellenére a népmesék egyaránt fontos részei az ember szocializációjának, a kötödések kialakulásának és a folklórnak.
A Magyar népmesék rajzfilmsorozat sokunk gyermekkorának meghatározó részévé vált. Az 1980-tól 2012-ig futott magyar televíziós sorozat ötlete Mikulás Ferenc (1940-) Pannónia Filmstúdió Kecskeméti Műtermének legendás stúdióvezetőjének, a magyar animációs kultúra egyik legjelentősebb alakjának fejében fogant meg. A rendező Jankovics Marcell (1941-2021) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező volt.
Szinte mindenki tudja, hogy a budai Vérmező, amely a Krisztinavárosban terül el a később magyar jakobinusoknak csúfolt Martinovics-mozgalomban résztvevők vesztőhelyeként kapta nevét. A császári titkosrendőrség által lefülelt Martinovics Ignácot és négy társát 1795. május 20-án fejezték le a budai Vérmezőn, illetve közel két hétre rá, június másodikán Őz Pált, valamint Szolártsik Sándort is ugyanitt és ugyanekkor fejezte le a hóhér. De mi volt a Vérmező a kivégzés előtt?
A 125 évvel ezelőtt született Márai Sándor (1900-1989) több mint másfél évtizeden át itt lakott a Mikó utca-Logodi utca sarokházban feleségével, Lolával (1899-1986). Szeptemberben neki is az a vers jutott eszébe, mint a magyarok többségének. Igen, Petőfi Sándor Szeptember végén című verse, ami már kisiskolásként szívünkbe hatol, s ott marad egész életünkben, az utolsó szeptemberig.
A mai nap a Budai Vár visszafoglalásának évfordulója, ugyanis 1686. szeptember 2-án éppen ezen a napon szabadították fel és foglalták vissza az európai szövetséges csapatok a török megszállás alól a Duna jobb partján fekvő várat. Ezzel ért véget Budán - 145 év után - a török uralom.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
