Egy éve ment el a halhatatlan színész, Haumann Péter

Egy éve ment el a halhatatlan színész, Haumann Péter

Nem közismert, de a színész géniusz itt a várköpenyen, a Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett, ahol történelemtanára a későbbi miniszterelnök, Antall József volt. Éppen egy éve, 2022. május 28-án érte pótolhatatlan veszteség a magyar színjátszást és bennünket, a hazai közönséget.

A Nemzet Színésze, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja egész élete a csupa nagybetűs SZÍNJÁTSZÁSRÓL szólt.

Pályája a debreceni Csokonai Színháznál indult, majd rövid kitérőként Pécsett, végül Budapesten játszott. A József Attila Színház, a Madách Színház, a Nemzeti Színház, az Arizona Színház, a Radnóti Miklós Színház, majd a Katona József Színház tagja volt. Színházi- és filmszerepeiben megmutatott tehetsége a legnépszerűbb magyar színészek közé repítette. Egyetlen szerepét sem emeljük ki, mert mindenben felejthetetlen alakítást nyújtott. A gyermekek elsősorban a Keménykalap és krumpliorr Állatkert igazgatójaként, az Indul a bakterház Patásaként ismerhették meg, de számtalan hangjátékból, rajzfilmből idézhetjük fel különleges orgánumát.  Egykori alma materében, a Toldy Gimnáziumban nagy becsben őrzik a téglát, amelyre rávéste becenevét. Az alábbi a NagyonVár által készített videó második percétől Porogi András igazgató úrtól megtudhatják azt, hogy pontosan mi volt ez.  

A Nemzet Színésze éppen egy évvel ezelőtt hunyt el hosszú betegség után. Még 2022-ben róla nevezték el a 612787. számú kisbolygót. Emléke örökké él, sosem felejtjük!

Haumann Péter (1941-2022) (Fotó: MTI)

Éppen ezen a napon avatták szentté Gellért püspököt
Éppen ezen a napon avatták szentté Gellért püspököt

Gerardo di Sagredo, Gerardus, vagy ahogyan a magyarok ismerik Gellért püspök 980. április 23-án született Velencében. A hazánkba téríteni érkező bencés szerzetes egyben első királyunk, Szent István fiának, Szent Imre hercegnek a nevelője is volt. Az 1083-ban, I. László király kezdeményezésére július 26-án szentté avatott katolikus püspök vértanúságának helyét, az egykori Kelen-hegyet később róla, Szent Gellért hegyének nevezték el, az ezen létrejött - részben I. kerületi – városrész pedig régóta a Gellérthegy nevet viseli. A csanádi püspöki széket betöltő szerzetes életéről a későbbi korokban számos legenda is született.

1920-ban ezen a napon alakította meg Teleki Pál az első kormányát
1920-ban ezen a napon alakította meg Teleki Pál az első kormányát

Teleki Pál, az elismert földrajztudós, cserkészvezető és nem mellesleg kétszer megválasztott magyar miniszterelnök ezer szállal kötődött a Budai Várhoz. Noha az egykori kormányfő otthona Pesten, a Harmincad utca és a mai József nádor tér sarkán álló Teleki-palotában volt, mégis a sokak által azóta is vitatott tragikus öngyilkossága ide, a Sándor-palotához köti az elveihez körömszakadtáig és haláláig ragaszkodó tudós-politikust. Történelmi megítélése ma sem egységes, de az biztos, hogy jelentős alakja, fontos szereplője volt a XX. századi magyar politikának.

Mozgóképen: 100 éve nyitották meg a Királyi Várkertet a nagyközönség számára
Mozgóképen: 100 éve nyitották meg a Királyi Várkertet a nagyközönség számára

Igaz, csak ideiglenesen. A Királyi Várkert száz esztendővel ezelőtt nyílt meg átmenetileg a sokaság számára addig, amig Horthy Miklós kormányzó családjával a gödöllői Grassalkovich-kastélyban töltötte nyári szabadságát. Kevesen tudják, de a Duna szintjén található mai Várkert Bazárt elsősorban Várbazárnak hívták, s a ma Savoyai Terasznak nevezett, Magyar Nemzeti Galéria előtt elterülő rész volt maga a Várkert.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.