Csontváry kerül középpontba a nyár esti Borszerdán
Ha szerda, akkor Borszerda a Magyar Nemzeti Galériában – 2024-ben immár tizenharmadik alkalommal. Július 10-én a Szent György-hegyi Szászi Birtok és a Bencze Birtok, július 17-én a Somló-hegyi St. Margit Pincészet, illetve Jász Laci Pincéje, július 24-én a nyugati országrészből a Pannonhalmi Főapátság Borászata és az Unger Bormanufaktúra, július 31-én pedig a Hajós-Bajai Koch Pincészet, valamint a Sziegl Pince mutatkozik be.
A Magyar Nemzeti Galéria egyik legnépszerűbb programsorozata idén is várja a képzőművészet és a bor iránt érdeklődő látogatókat. Nem is akárhogy!
Szerda esténként különleges kiállítások, izgalmas tárlatvezetések, élő zene és borkóstoló várja a művészet rajongóit. Az idei Borszerdák tematikái az utóbbi időszakban megújult állandó kiállítások köré épülnek. Az egyes esteken megismerhetik Csontváry Kosztka Tivadar festészetét, az 1945 utáni művészetet bemutató Lépésváltás-frissítve! címűtárlatot, az 1800 utáni nemzetközi gyűjteményt, valamint a20. századi magyar művészettel foglalkozó Modern idők címűkiállítást.
Az idei évben elsőként nemzetközi színtéren is ismert és elismert magyar natúrborászatoknak is lehetőségük nyílik a bemutatkozásra, amelyeknek a boraiorganikus vagy biodinamikus megközelítéssel termesztett szőlőből, adalékanyagok nélkül készülnek.
Július 10-én velük találkozhat a közönség az ízlelőbimbókkal karöltve:
Klasszikus borászat: Szászi Birtok
Filozófiájuk egyszerű, mint a tájhoz fűződő viszonyuk: értékállót és szépet alkotni, a környezet maximális tiszteletben tartásával. A Szászi Birtok elkötelezett híve a biogazdálkodásnak és a fenntartható birtokfejlesztésnek. Céljuk, hogy természetközeli műveléssel, a környezetetikus használatával, hagyományos és modern borászati technológiák alkalmazásával évjárati sajátosságokat megmutatva meséljenek folyékonyan avilágnak erről a kis szegletéről.
Natúrborászat: Bencze Birtok
A Bencze család a kezdetektől organikusan, majd2015-től a teljes területen biodinamikusan dolgozik, a régi magyar szőlőfajtákés a termőhelyben rejlő potenciál feltárását tűzve ki célul. Keresik az utat,hogy hogyan lehet minél inkább beavatkozás mentesebben, a természettel a lehetőleg magasabb szintű összhangban dolgozni. A présen kívül más elektromos eszközt nem használnak, gravitációs technikákkal dolgoznak, a tételeket nem derítik, nem szűrik, és 2018-as évjárattól kezdve teljesen elhagyták a kén használatát.
A művészettörténeti témát Csontváry szolgáltatja majd, hiszen 2023-ban a festő születésének 170. évfordulóját közös kiállítással ünnepelte a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum. Hogy ma a festőgéniuszképeit csodálhatjuk, az tulajdonképpen Gerlóczy Gedeonnak köszönhető, aki szinte az egész életét arra tette fel, hogy ezt a hagyatékot a magyar nemzet örökül kapja. A látogatók erről is értékesebbnél értékesebb információkat gyűjthetnek be július 10-én az MNG-ben.
Igaz, csak ideiglenesen. A Királyi Várkert száz esztendővel ezelőtt nyílt meg átmenetileg a sokaság számára addig, amig Horthy Miklós kormányzó családjával a gödöllői Grassalkovich-kastélyban töltötte nyári szabadságát. Kevesen tudják, de a Duna szintjén található mai Várkert Bazárt elsősorban Várbazárnak hívták, s a ma Savoyai Terasznak nevezett, Magyar Nemzeti Galéria előtt elterülő rész volt maga a Várkert.
135 éve, 1890. június 24-én született erdőbaktai Baktay Ervin, aki éppen száz évvel ezelőtt, 35 évesen magyarosította nevét Gottesmann Ervinről, s aki számos európai egyetemen tartott előadásokat India kultúrájáról. Baktay 1956-ban egyike volt azon néhány Kelet-kutató közül a világból, akiket az indiai állam hivatalosan is meghívott a Buddha születésének 2500. évfordulójára megrendezett nagyszabású ünnepségsorozatra. Egy ideig itt a Vízivárosban, a Szilágyi Dezső téren élt.
„Nagy szerencsénkre…” – írtuk a címben, nem véletlenül, hiszen ez a skót mérnök volt a budapesti Széchenyi lánchíd építésének vezetője, valamint a budai Váralagút tervezője és főmérnöke is. S, aki 1866. június 23-án, tehát ezen a napon halt meg Budán. Ma már annyira evidens, hogy van, de a Lánchíd a skót mérnök főművével, a váralagúttal vált teljes értékűvé, ez teremtett valóban közvetlen kapcsolatot Pest és Buda között. Addig ugyanis a Várhegy megkerülésével lehetett csak az újonnan épült, Pestet Budával összekötő Lánchidat megközelíteni a Krisztinaváros, a Tabán, illetve a Hegyvidék felől és fordítva.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
