Ugyanis a festmény a híres magyar műgyűjtő, báró Hatvany Ferenc (1885-1958) tulajdonában volt, sőt a több száz festménye közül ez volt a legkedvesebb a szívének. A képnek eredetileg a Vár lejtőjén található, a gyűjtő otthonául szolgáló és eredetileg Ybl Miklós tervezte klasszicista Lónyai-Hatvany-villa volt a lakhelye. Az eredetileg gróf Lónyay Menyhért, dualizmus kori pénzügy-, honvédelmi miniszter, illetve miniszterelnök számára épített villát 1923-ban vásárolta meg báró Hatvany Ferenc – híres magyar festőművész és műgyűjtő, a Nyugat alapító mecénás és író, Hatvany-Deutsch Lajos fivére -, aki ide költöztette 800 műtárgyból álló gyűjteményét is. Az elmúlt években újjáépített villában egyébként – amely 1944-ben komoly találatot kapott, majd 1946-ban lebontásra került – a világ legnagyobb művei lakoztak, sőt számtalan világhírű művész, író megfordult benne, többek között Thomas Mann is. Hatvany pedig itt, egész pontosan a fürdőszobájában csodálta meg nap, mint nap a világhírű festményt.
A magyar kulturális élet egyik tragédiája, hogy a vesztes a háború után a bombatalálatot kapott épületből elszállított műkincseket széthordták a győztesek, így került például Tintoretto és Corot festménye az egykori Szovjetunióba, Manet egyik festménye Londonba, Ingres „kis fürdőzője” Washingtonba, valamint El Greco Mózes a Sinai hegyén című csodálatos festménye Krétára, A világ eredete pedig Párizsba. Érdekes adalék, hogy a világhírű műgyűjtő számára annyira fontos volt a szóban forgó, most megrongált festmény, hogy amikor a szovjet megszállás idején a törvénytelenül lefoglalt műkincsek közül egyetlen művet választhatott ki, amit magával visz az emigrációba, akkor Hatvany A világ eredetét választotta. Így került a mű először nyugatra, majd végül a párizsi Orsay Múzeumba.
A művészettörténészek sokáig azt hitték, hogy a meztelen torzókép Courbet szeretőjéről, az ír Joanna Hiffernanról készült. Azonban 2018-ban Claude Schopp, francia történész bebizonyította, hogy a modell Constance Queniaux nevű párizsi balett-táncosnő volt, aki az oszmán diplomata, Halil Şerif pasa, más néven Khalil Bey szeretője volt, amikor a képet 1866 nyarán Courbet megfestette. Mi csak remélni tudjuk, hogy a magyar vonatkozással is bíró világhírű festménynek nem lett komolyabb baja!
