Budavári villában lógott az a Courbet-festmény, amit festékszóróval rongáltak meg egy francia múzeumban
Tegnapi hír, hogy két aktivista „MeToo” feliratot fújt Gustave Courbet L’Origine du monde azaz A világ eredete című világhírű erotikus festményére a metzi Pompidou Központban. A női vaginát ábrázoló képet a párizsi Musée d’Orsay adta kölcsön egy időszaki kiállításra az intézménynek. De a történet még pikánsabb, hiszen ennek a festménynek van egy elég erős magyar, a budai Várnegyedhez kapcsolódó vonatkozása is!
Ugyanis a festmény a híres magyar műgyűjtő, báró Hatvany Ferenc (1885-1958) tulajdonában volt, sőt a több száz festménye közül ez volt a legkedvesebb a szívének. A képnek eredetileg a Vár lejtőjén található, a gyűjtő otthonául szolgáló és eredetileg Ybl Miklós tervezte klasszicista Lónyai-Hatvany-villa volt a lakhelye. Az eredetileg gróf Lónyay Menyhért, dualizmus kori pénzügy-, honvédelmi miniszter, illetve miniszterelnök számára épített villát 1923-ban vásárolta meg báró Hatvany Ferenc - híres magyar festőművész és műgyűjtő, a Nyugat alapító mecénás és író, Hatvany-Deutsch Lajos fivére -, aki ide költöztette 800 műtárgyból álló gyűjteményét is. Az elmúlt években újjáépített villában egyébként - amely 1944-ben komoly találatot kapott, majd 1946-ban lebontásra került - a világ legnagyobb művei lakoztak, sőt számtalan világhírű művész, író megfordult benne, többek között Thomas Mann is. Hatvany pedig itt, egész pontosan a fürdőszobájában csodálta meg nap, mint nap a világhírű festményt.
A magyar kulturális élet egyik tragédiája, hogy a vesztes a háború után a bombatalálatot kapott épületből elszállított műkincseket széthordták a győztesek, így került például Tintoretto és Corot festménye az egykori Szovjetunióba, Manet egyik festménye Londonba, Ingres „kis fürdőzője” Washingtonba, valamint El Greco Mózes a Sinai hegyén című csodálatos festménye Krétára, A világ eredete pedig Párizsba. Érdekes adalék, hogy a világhírű műgyűjtő számára annyira fontos volt a szóban forgó, most megrongált festmény, hogy amikor a szovjet megszállás idején a törvénytelenül lefoglalt műkincsek közül egyetlen művet választhatott ki, amit magával visz az emigrációba, akkor Hatvany A világ eredetét választotta. Így került a mű először nyugatra, majd végül a párizsi Orsay Múzeumba.
A művészettörténészek sokáig azt hitték, hogy a meztelen torzókép Courbet szeretőjéről, az ír Joanna Hiffernanról készült. Azonban 2018-ban Claude Schopp, francia történész bebizonyította, hogy a modell Constance Queniaux nevű párizsi balett-táncosnő volt, aki az oszmán diplomata, Halil Şerif pasa, más néven Khalil Bey szeretője volt, amikor a képet 1866 nyarán Courbet megfestette. Mi csak remélni tudjuk, hogy a magyar vonatkozással is bíró világhírű festménynek nem lett komolyabb baja!
A Budavári Palota minden újabb nemzedék számára egy különleges, felfedezni való hely marad, ami tele van érdekességgel. A BTM Vármúzeum ezen a nyáron is csatlakozott a Kajla-programhoz, így a Kajla-útlevéllel rendelkező látogatók szeptemberig díjmentesen léphetnek be a múzeumba. Kalandra fel!
A címben szereplő lakonikus mottó, Jungfer Gyula hitvallása, művészeti krédója volt. Az egykori díszműkovács iparművész díjnyertes alkotásai ma is Pest és Buda legcsodálatosabb épületeinek ékességei és valódi szemmágnesként funkcionálnak. Műremekei ma is visszaköszönnek többek között az Országház, az Operaház, a Várkert Bazár, illetve a Gresham-palota kovácsoltvas díszítéseiből és kapuiból.
Hess András 1473. júniusában nyomtatta ki Budán az első magyarországi ősnyomtatványt, A magyarok krónikáját vagy ismertebb nevén a Budai Krónikát. A feltehetően több történeti mű összeszerkesztéséből álló könyv több kódexben is ránk maradt. A magyarság történetét a hun-magyar eredettől egészen Mátyás király uralkodásáig bemutató krónika új, a Szent István Társulat gondozásában megjelenő kiadása igazi csemege a régi könyvek és általában a magyar történelem iránt érdeklődő nagyközönség számára. A kötet bemutatására május 19-én kerül sor a Budavári Palotában, a Szent György téren található Országos Széchenyi Könyvtárban.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
