
„Buda eliberata” - Budavár visszafoglalásának emlékei a Várban
Mint ahogyan azt korábbi cikkeinkből is kiderült a Budai Várban számos szobor, dombormű és emléktábla őrzi annak emlékét, hogy XI. Ince pápa 1684-ben létrehozott törökellenes szövetsége legyőzte a Budát megszálló török csapatokat. A Szent Liga csapatainak győzelmének híre egész Európán örömhírként söpört végig, a Várban sétálva pedig azzal szembesülhet a szemfüles látogató, hogy számos memento őrzi az egykori diadal emlékét. Rögtön az északi oldalon találunk néhány érdekes emléket. Itt van például a hajdúk hősies helytállásának emlékét őrző dombormű, valamint még számos más különleges emlék, de nézzék csak, beszéljenek a képek!






.jpg)

Szinte mindenki tudja, hogy a budai Vérmező, amely a Krisztinavárosban terül el a később magyar jakobinusoknak csúfolt Martinovics-mozgalomban résztvevők vesztőhelyeként kapta nevét. A császári titkosrendőrség által lefülelt Martinovics Ignácot és négy társát 1795. május 20-án fejezték le a budai Vérmezőn, illetve közel két hétre rá, június másodikán Őz Pált, valamint Szolártsik Sándort is ugyanitt és ugyanekkor fejezte le a hóhér. De mi volt a Vérmező a kivégzés előtt?

A 125 évvel ezelőtt született Márai Sándor (1900-1989) több mint másfél évtizeden át itt lakott a Mikó utca-Logodi utca sarokházban feleségével, Lolával (1899-1986). Szeptemberben neki is az a vers jutott eszébe, mint a magyarok többségének. Igen, Petőfi Sándor Szeptember végén című verse, ami már kisiskolásként szívünkbe hatol, s ott marad egész életünkben, az utolsó szeptemberig.

A mai nap a Budai Vár visszafoglalásának évfordulója, ugyanis 1686. szeptember 2-án éppen ezen a napon szabadították fel és foglalták vissza az európai szövetséges csapatok a török megszállás alól a Duna jobb partján fekvő várat. Ezzel ért véget Budán - 145 év után - a török uralom.