Befejeződött a Vöröskereszt Egylet egykori székházának felújítása a Dísz téren
Véget ért a Dísz téren egykor állt Vöröskereszt Egylet székházának újjáépítése a Várnegyedben.
A Budavári Palotanegyed és a polgárváros határán található Dísz tér adott helyet a Vöröskereszt Egylet egykori székházának. Az épület eredetileg Hauszmann Alajos (1847-1926) építész, illetve a Műegyetemen egykori tanársegédje, Hültl Dezső (1870-1945) közös munkája volt. Hüttl egyébként Hauszmann veje is volt egyben, aki 1899 tavaszán vette feleségül a neves építész lányát, Hauszmann Gizellát a Mátyás-templomban.
A Vöröskereszt-Egyesület palotát építtet a Várban, a Dísz-tér 1., 2., 3. számú telkein. A telkek együtt 490 20 négyszögölnyire terjednek. A telkeken álló házakat az egyesület novemberben bontatja le. Az építkezést már kora tavaszszal megkezdik. A palota az Albrecht-út felé négyemeletes és a Dísz tér felé háromemeletes lessz, hatalmas arányaival, külső kiállításával nagyban emelni fogja a Vár díszét. Az építés programját most készíti Hauszmann Alajos műegyetemi tanár, műszaki tanácsos.
- írta meg a Pesti Napló, 1900. október 7-i számában.
A századforduló historizáló, késő reneszánsz stílusában megtervezett épület megrendelője a hivatalos nevén Magyar Szent Korona Országainak Vöröskereszt Egylete volt. Az egyesület valós igényeit jóval meghaladó székház egyes részeit később különböző minisztériumoknak – például a Horvát-Szlavón-Dalmát Minisztériumnak, illetve a Honvédelmi Minisztériumnak - adták bérbe.
A tulajdonos 1912-ben végül belátva korlátait, s eladta az épületet a Honvédelmi Minisztériumnak, majd a vörös terror után a patinás épület 1919 végétől a Külügyminisztériumnak adott otthont.
1919 végén átköltözködtünk a Vöröskereszt Egylet Dísz téri székházába
- írta Hory Andrást (1883-1971) egykori rómain és varsói követ A Belmagyar utcától a Dísz térig 1909-1919 című visszaemlékezésében.
A külügy egészen a második világháború végéig itt maradt, amikor is az ostrom során érkező belövések miatt az épület komoly sérüléseket szenvedett. Noha az egykori székház helyreállítható lett volna az állam végül – elsősorban politikai okok miatt – 1946-ban a lebontás mellett döntött.
A Hauszmann-Hüttl-páros által tervezett és kivitelezett budavári épület újjáépítése 2021-ben kezdődött és záros határidőn belül egy sok évtizede tátongó városképi seb gyógyulhat be annak visszaállításával.
Újabb városképi sebet gyógyítottunk be! Elkészültünk az egykori Vöröskereszt-székház újjáépítésével a Dísz téren.
A Sándor-palota, a Várkert Bazár, a Karmelita, a Budavári Palota déli összekötő szárnya, a Szent István-terem, a Főőrség és a Lovarda átadása után az impozáns Vöröskereszt-székház újjászületésével újabb fontos állomáshoz érkeztünk a Budavári Palotanegyed megújításában.
A munkálatok során az eredeti terveket és archív fényképeket követtük, de a szakembereink felhasználták a 21. század technológiai vívmányait is, hogy megfeleljenek a mai kor elvárásainak. Az új épület külső jegyeiben hűen követi a századfordulón itt álló ötszintes palotát, amelyet Hauszmann Alajos és Hültl Dezső tervezett egykor.
Újra látható az épület patinázott díszműbádogos tetőzete és újjászülettek homlokzati díszei, a páratlan szépségű sarokkupolák és azok groteszk fejdíszei is. Az épület főbejáratánál újra állnak az oroszlánfejes posztamensen nyugvó dór stílusú, süttői mészkő oszlopok, amelyek közel négy méter magasak, súlyuk elérik a 2,5 tonnát.
Egykori formájában csodálható meg a hajdani díszterem, melynek falikárpitja az eredeti szövéstechnika és alapanyagok felhasználásával készült. A rekonstruált díszlépcsőházat ismét a történelmi középcímert mintázó színes üvegmozaik díszíti.
Az üvegtetővel fedett belső udvarban visszaállítottuk az eredetileg díszes öntöttvas oszlopokkal és kovácsoltvas korlátokkal alátámasztott háromoldali körfolyosót. A nyugati oldalt a párkányokról függesztett és a padlón álló növénysor zárja, amely a természet hangulatát idézi meg a modern irodai környezetben. Az irodaépület további tereiben korszerű belsőépítészeti és épületgépészeti megoldásokat alkalmaztunk.
A Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a Budavári Palotanegyed ismét azt az arcát mutassa, amelyet fénykorában, a 19–20. század fordulóján. Büszkék vagyunk arra, hogy programunk névadójának egy újabb nagyszerű alkotásával gyarapodott a budai Vár látkép
- írják a Facebook-bejegyzésben.
A címben szereplő lakonikus mottó, Jungfer Gyula hitvallása, művészeti krédója volt. Az egykori díszműkovács iparművész díjnyertes alkotásai ma is Pest és Buda legcsodálatosabb épületeinek ékességei és valódi szemmágnesként funkcionálnak. Műremekei ma is visszaköszönnek többek között az Országház, az Operaház, a Várkert Bazár, illetve a Gresham-palota kovácsoltvas díszítéseiből és kapuiból.
Hess András 1473. júniusában nyomtatta ki Budán az első magyarországi ősnyomtatványt, A magyarok krónikáját vagy ismertebb nevén a Budai Krónikát. A feltehetően több történeti mű összeszerkesztéséből álló könyv több kódexben is ránk maradt. A magyarság történetét a hun-magyar eredettől egészen Mátyás király uralkodásáig bemutató krónika új, a Szent István Társulat gondozásában megjelenő kiadása igazi csemege a régi könyvek és általában a magyar történelem iránt érdeklődő nagyközönség számára. A kötet bemutatására május 19-én kerül sor a Budavári Palotában, a Szent György téren található Országos Széchenyi Könyvtárban.
Hétfő este „Széchenyi és Kossuth - avagy kinek volt igaza egy 180 évvel ezelőtti vitában” címmel tartott előadást a BTM Vármúzeum főigazgatója, Dr. Csorba László a Budavári Palotanegyedben található Szent István Kávéházban. Talán nem véletlen, hogy "Széchenyi és Kossuth" szerepelt az előadás címében és nem "Széchenyi vagy Kossuth"…
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
