Az utolsó budai pasa, aki a keresztény sereg tiszteletét is kivívta

Az utolsó budai pasa, aki a keresztény sereg tiszteletét is kivívta

1686-ban, Buda visszafoglalásakor a keresztény seregek utolsó, nagy általános rohamában vesztette életét az első vonalakban harcoló Abdi pasa, aki kijelentette, hogy inkább meghal, ha nem tudja megvédeni a várat az ostromló sereg ellen. Ezzel kivívta az ellenség elismerését is.

Egy hete a Várhegy déli csücskében található turbános sírköveket mutattuk be, amelyek ugyan eredetileg nem itt álltak, annyiban mégis hitelesen emlékeztetnek Buda török korszakára, hogy a hódoltság idején egy temető volt ezen a helyen, ahogyan arról korabeli metszetek is tanúskodnak.

Az ásatások, épületbontások alkalmával előkerült síremlékekből létesített emlékhelytől légvonalban 1600 méterre, a Vár északi csücskében, félúton a Bécsi kapu és a Hadtötréneti Múzeum között, az Anjou bástyánál ugyancsak a török idők egy kiemelkedő mementóját találjuk: az utolsó budai pasa, az albán származású Abdurrahmán Abdi Arnaut síremlékét.

Ha nem is pontosan itt, de a korabeli történetírók szerint a közelben hunyt el Buda utolsó vezíre. Az emlékművet 1932 szeptemberében annak a Szabó Györgynek a leszármazottai állíttatták, aki a felszabadító hadsereg katonájaként ugyanitt, és ugyanezen a napon, 1686. szeptember 2-án lelte halálát.  

Abdurrahmán Abdi Arnaut halála, részlet Benczúr Gyula történelmi festményéből (forrás: wikipedia)

Abdurrahmán Abdi Arnaut pasa Zsille Kálmán festőművész tervei alapján elkészült síremlékének a Széll Kálmán tér felé eső oldalán mai török nyelven, a Vár felőli oldalán pedig magyarul és arab írással, oszmán-törökül olvasható:

„A 145 éves török hódoltság utolsó budai helytartója vezir Abdurrahmán Abdi Arnaut pasa e hely közelében esett el 1686 nyárutó hava 2 napján délután életének 70-ik évében. Hős ellenfél volt békesség vele!”
(fotó: nagyonvar.hu)
No items found.
Ma 100 éve született a magyar származású színészlegenda, Tony Curtis
Ma 100 éve született a magyar származású színészlegenda, Tony Curtis

"Nagy volt a nyüzsgés tegnap a Hiltonban rendezett fogadáson... A díszvendég persze a világsztár volt: Tony Curtis, aki ezúttal Michelle-t egészen fiatal és kimondottan gyönyörű barátnőjét, meg hat gyermekének egyikét, a színésznő Kellyt is magával hozta." - írták 1988. júniusában az Esti Hírlap hasábjain, a hollywoodi színészlegenda hazalátogatásának alkalmával, aki őszintén vallotta magáénak ősei magyar-zsidó gyökereit. Ekkor mesélte el, hogy a magyar nyelvet gyermekkorában valami varázslatnak, mély titkok hordozójának hitte, amit csak az ő szorosabb környezete, szülei és testvérei ismertek. A 100 éve született színészlegendára emlékezünk.

„Nem tudom én, hisz május volna most is…” - Ady Endre Hideg május című versével várjuk a tavaszt
„Nem tudom én, hisz május volna most is…” - Ady Endre Hideg május című versével várjuk a tavaszt

Ady budai dorbézolásai alatt a krisztinavárosi Philadelphiába vagy az Alkotás úti Délivasút Kávéházba járt. Előbbibe barátja, Szabó Dezső invitálására jött, s a költő meg is szerette a Horváth-kert melletti kávéházat. De más is kötötte ide, az I. kerülethez az egyik legnagyobb magyar költőt. Nézzék csak!

Ezen a napon született a színek mestere, Rippl-Rónai József
Ezen a napon született a színek mestere, Rippl-Rónai József

Jellegzetesen dekoratív, sokszor rikító színekkel festett, poentírozó technikával készült képei szinte messziről felismerhetőek. Szecesszióba hajló impresszionista stílusa leginkább posztimpresszionistának lehet nevezni. Egyedi, különleges pontozásos technikáját nevezzük kukoricás stílusnak. A rendkívül termékeny festőművész alkotásainak számos darabja itt, a Budavári Palotában működő MNG-ben található.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.