Az Andrássy-lány, aki a nácik elől menekülve halt meg

85 évvel ezelőtt éppen ezen a napon, 1941. április 12-én vesztette életét a mai Dubrovnik városában az egyik legszemrevalóbb Andrássy-lány, Andrássy Klára.

Andrássy Klára, gróf Andrássy Gyula unokája – aki a Magyar Királyság miniszterelnöke, majd az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere volt – 1898. január 18-án született.

Apja, Andrássy Tivadar festőként és mecénásként is tevékenykedett, Budai palotájában jelentős mennyiségű műtárgyat halmozott fel. Az akkoriban nélkülöző festőművészt, Munkácsy Mihályt is patronálta. Parlamenti felszólalásában állt ki a magyar képzőművészet hathatósabb támogatása érdekében. Az Országos Képzőművészeti Társulatnak és a millenniumi ünnepségek alkalmával a június 8-ai felvonulást rendező bizottságának is ő volt az elnöke. Végül hosszú betegség után, mindössze 47 évesen hunyt el. Halála után, 1907 májusában a Képzőművészeti Társulat kiállításán mutatták be Benczúr által festett portréját, valamint saját festményei közül mintegy nyolcvanat. ű

A négy lánnyal egyedül maradt özvegyet ezután az elhunyt édesapa testvéröccse, ifjabb Andrássy Gyula vette feleségül, és ő nevelte fel a félárván maradt testvéreket: Borbálát, Ilonát, Klárát és Katinkát a dunaparti, a Lánchíd melletti Andrássy-palotában. A lány aktiv tagja lett a ahazai szociális adakozásnak, s egyik vezetője lett az Országos Gyermekvédő Ligának.

A fiatal Klára kiválóan lovagolt, és hamar a hazai arisztokrata társasági élet egyik ismert szépsége lett. A proletárdiktatúra elől Svájcba menekült, ahol Habsburg Albrecht főhercegbe szeretett bele. A kapcsolat azonban nem teljesedhetett ki: az uralkodói család nem kívánt rokoni kapcsolatba kerülni Katinka testvérével, aki Károlyi Mihály felesége lett. A szakítás után Klára új célt keresett: elvégzett egy ápolónői tanfolyamot, majd önkéntesként dolgozott egy gyermekkórházban.

gróf Andrássy Klára

A szerelmi csalódást végül Odescalchi Károly herceggel kötött házasságával próbálta maga mögött hagyni. Ebben az időszakban tetőzött a Horthy és a legitimisták közötti hatalmi harc, amely IV. Károly „kitessékelésével” és a kormányzói hatalom megszilárdításával zárult. A konfliktus során többek között letartóztatták nevelőapját, ifjabb Andrássy Gyulát is. A legitimista mozgalom egyik vezetője példaképként hatott Klárára, aki egyre aktívabban fordult a közélet felé. A Magyar Nők Szentkorona Szövetségének ügyvezető elnöke lett.

Férjétől – aki állandó pénzügyi gondokkal küzdött – idővel elvált, kisfia, Palika pedig szintén apjánál maradt. Klára így édesanyjával, Zichy Ellával élt tovább a rakparton álló Andrássy-palotában.

A Nemzeti Néppárt tagjaként határozott orosz- és németellenes királypárti politikát képviselt, amelyet erős szociális érzékenység hatott át. A polgárháború idején megfordult Spanyolországban, itthon pedig aktívan részt vett a lengyel menekültek ellátásában és Angliába juttatásában.

A nyíltan náciellenes, s a náci proskripciós lista élén álló politikusnő végül – Thomas Beaumont Hohler, angol követ tanácsára– 1941-ben emigrálni készült Magyarországról. Útja azonban tragikus véget ért, amikor – útban Egyiptom felé, ahonnan kerülővel akart Angliába jutni – Raguza városában egy német bombatalálat következtében vesztette életét 1941. április 12-én. 85 éve éppen ezen a napon…

Kapcsolódó cikkeink

Huszka Jenő, a magyar operett hercege

1875-ben éppen ezen a napon, április 24-én született Szegeden Huszka Jenő zeneszerző, aki a bécsi operettel egyenrangúvá tette a magyart. Ha Kálmán Imre volt az operett császára, Lehár Ferenc a királya, akkor a Bob herceg zeneszerzője, Huszka Jenő volt a műfaj hercege. A magyar operettmuzsika klasszikusa, a legendás zeneszerző itt a vízivárosi Fő utcában, annak 15-ös számú házában élt egészen haláláig.