Budavár társadalmi és kulturális jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy közös múltunk legtöbb történelmi rétegét ez a városrész őrzi.
Egy hely, amely magában hordozza közösségi és személyes emlékeinket is, országunk hanyatló korszakait, újjászületéseit és eddigi virágzásait, de önnön életünk emlékeit is. A Vár egyszerre királyi székhely és lakónegyed, nemzeti jelkép és turisztikai látványosság, a nemzet nagyjainak történelmi színtere és mai emberi sorsok színhelye. Kőfalaiban évszázadok rakódtak egymásra: a középkori uralkodóink emlékkövei, az egykor végtelennek tűnő török megszállás kortársainak lemondó sóhajai, majd fellelkesült küzdelmei, az ostromok támadóinak és védőinek az utcákon patakokban csordogáló vére, s a pusztítások utáni újjáépítések keserves verejtéke mára mind-mind a Várnegyed fundamentumai.
Ezért is érdemel figyelmet, ha új kötet készül róla. Száraz Miklós György Legendás Budavár című könyve a beharangozó szerint történelem, irodalom, városi legendák és ritka archív fotográfiák segítségével idézi meg ezt a különleges világot. A kötet külön érdekessége, hogy több mint kétszáz korabeli fényképet ígér, köztük számos eddig publikálatlan felvételt. Már önmagában ez is okot adhat a várakozásra, hiszen a Budai Vár története nemcsak szövegekben, leírásokban és emlékezésekben él tovább, hanem a képekben is: arcokban, homlokzatokban, utcaképekben, eltűnt részletekben, egykori kapualjakban és olyan nézőpontokban, amelyek sokszor már réges-régen nem léteznek élő tapasztalatként.
Az írástudó ember számára egy új könyv megjelenése mindig jó hír, ugyanakkor olvasatlanul nem volna helyes és tisztességes méltatni egytelen írást sem. A kötetet még nem ismerjük, így nem tudhatjuk, milyen arányban szól majd benne a történész, az író, az albumkészítő és a városi legendákra érzékeny mesélő. Azt azonban joggal várhatjuk tőle, hogy ne csupán egy újabb szép és drága könyvet kapjunk a Budai Várról, hanem valamit adjon hozzá az eddig megjelent veretes olvasmányokhoz.
A kérdés éppen ezért izgalmas: miben lesz újszerű a Legendás Budavár? A most előkerülő vagy először közölt fényképek kétségtelenül önálló értéket képviselhetnek, de a Vár esetében a képi anyag akkor válik igazán jelentőssé, ha nem pusztán illusztrációként szerepel, hanem értelmez is. Vajon a könyv új összefüggésekbe rendezi-e a jól ismert történeteket? Megmutatja-e, hogyan éltek együtt a Várban a nagy történelmi korszakok és a mindennapi élet apró jelenetei? Képes lesz-e a királyi palota, a polgárváros, a templomok, a bástyák, az ostromok és az újjáépítések nagy narratívája mellett megszólaltatni a csendesebb, emberibb Budavárt is?
Száraz Miklós György személye mindenesetre alkalmas lehet erre a vállalkozásra. A József Attila-díjas író pályáján régóta jelen van a történelem, az emlékezet, a tájakhoz és városokhoz kötődő kulturális képzelet. Szépirodalmi művei mellett számos történeti, kulturális és képes album fűződik a nevéhez; prózájában és esszéisztikus munkáiban gyakran találkozik a tárgyi múlt iránti figyelem a mesélőkedvvel. Ez a kettősség különösen fontos lehet egy olyan témánál, mint Budavár, ahol a puszta adathalmozás könnyen száraz leltárrá, a túlzott legendásítás pedig könnyen hamis ködbe burkolhatja a közel 200 képből álló fotóanyagot.
A Budai Vár sokszor a különböző politikai korszakok színpada, díszlete vagy politikai játékszere volt, ettől függően építette, átépítette vagy rombolta, máskor magasra emelte, kisajátította vagy elhallgatta azt. A róla szóló könyveknek ezért különös felelősségük van: egyszerre kell tisztelniük a forrásokat, érzékelniük a hely atmoszféráját, és elkerülniük a könnyű pátosz csábítását.
A könyv bemutatójára június 11-én, 18 órakor kerül sor a Mária Magdolna Torony romkertjében. Az esemény helyszíne, az egykori hétvégi piacok emlékét megidéző „Szombathely”, később Ferdinánd tér önmagában is beszédes választás: a mai Kapisztrán tér környéke a Várnegyed egyik legsűrűbb emlékszövete, ahol a rom és a torony, a fakuló történelmi képzelet és a tapintható anyag természetes módon találkozik.
A Legendás Budavár olyan könyvnek ígérkezik, amelynek megjelenését érdemes figyelemmel kísérni: nemcsak azért, mert új fényképeket-tényképeket mutathat meg, hanem azért is, mert talán választ adhat arra, hogyan lehet ma, a XXI. század harmadik évtizedében újra elbeszélni Budavárt. Kiváncsian várunk, várjuk a könyvet.