Ahol csak pár lépésre van Párizs Stockholmtól: Az Európa Liget találkozópont, kutyások, sportolni vágyók kedvelt helyszíne a Várban
A Bécsi kapu, a Budai Vár fala, illetve a Hunfalvy utca által határolt Európa Ligetet vagy más néven Európa Parkot Budapest centenáriuma és 29 európai főváros ez alkalomból megrendezett kongresszusának emlékére nyitották meg, 1972. szeptember 4-én.
Ekkor az egyes fővárosok vezetői egy-egy saját országukban őshonos fát ültettek, melyek jól tűrik az itteni klímát is. A fák előtti mészkőlapokon pedig a hozzájuk tartozó város neve látható. Így került a Ligetbe többek között hárs, berkenye, juhar, kőris, török mogyoró és díszcseresznye is. A különféle növényekre tekintve eszünkbe juthat az európai összefogás, a sokszínűség, és ennek dacára az együttélés képessége is. Mára itt található 31 európai főváros fája, s a hozzájuk tartozó mészkőtáblákról azt is megtudhatjuk, hogy az adott fát pontosan mikor ültették.
A Ligetben sétálva Kodály Zoltán (1882–1967) Varga Imre (1923–2019) által, 1982-ben alkotott, idilli képet festő szobra is megtekinthető. Az alkotást, mivel az akkori helyén az állaga megromlott, 2003-ban a Püspökkertbe helyezték át, majd építkezések miatti elzártság után csak 2016-ban helyezték vissza eredeti helyére.
A sokáig romosan álló terület mai formáját a Budavári Önkormányzat által véghezvitt felújítást követően nyerte el. Manapság közkedvelt találkozóhely, a várkerületi kutyások egyik kedvenc helye, nem utolsó sorban pedig egy kondiparknak és egy focipályának köszönhetően sportolási lehetőséget nyújt minden korosztály számára, de az Európai Ligetben sétálva az is megtalálja számítását, aki egy kis nyugalomra vágyva időzne egy padon a jó levegőn.
"Nagy volt a nyüzsgés tegnap a Hiltonban rendezett fogadáson... A díszvendég persze a világsztár volt: Tony Curtis, aki ezúttal Michelle-t egészen fiatal és kimondottan gyönyörű barátnőjét, meg hat gyermekének egyikét, a színésznő Kellyt is magával hozta." - írták 1988. júniusában az Esti Hírlap hasábjain, a hollywoodi színészlegenda hazalátogatásának alkalmával, aki őszintén vallotta magáénak ősei magyar-zsidó gyökereit. Ekkor mesélte el, hogy a magyar nyelvet gyermekkorában valami varázslatnak, mély titkok hordozójának hitte, amit csak az ő szorosabb környezete, szülei és testvérei ismertek. A 100 éve született színészlegendára emlékezünk.
Ady budai dorbézolásai alatt a krisztinavárosi Philadelphiába vagy az Alkotás úti Délivasút Kávéházba járt. Előbbibe barátja, Szabó Dezső invitálására jött, s a költő meg is szerette a Horváth-kert melletti kávéházat. De más is kötötte ide, az I. kerülethez az egyik legnagyobb magyar költőt. Nézzék csak!
Jellegzetesen dekoratív, sokszor rikító színekkel festett, poentírozó technikával készült képei szinte messziről felismerhetőek. Szecesszióba hajló impresszionista stílusa leginkább posztimpresszionistának lehet nevezni. Egyedi, különleges pontozásos technikáját nevezzük kukoricás stílusnak. A rendkívül termékeny festőművész alkotásainak számos darabja itt, a Budavári Palotában működő MNG-ben található.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
