
Újabb régészeti kincsek kerültek felszínre a budavári Palotanegyedben
Már korábban, tavaly októberben, illetve idén januárban is hír volt, hogy különleges leletek kerültek elő a Budai Várban folyó építkezések során, most a napokban pedig a Szent György tér északi részén, az egykori Honvéd Főparancsnokság újjáépítésekor bukkantak a régészek újabb kincsekre.
Ősszel a József főhercegi palota rekonstrukciója során egy törökkori - egykor kávé kiöntésére használt - rézkancsót, Mátyás korabeli hollós címeres ezüstdénárokat, valamint különböző kerámia- és üveganyagokat, többek között egy üvegkarperec töredékét találták meg a régészek.
Idén év elején pedig a várfalak felújítása során, a budavári Palotanegyed déli részén, a Zsigmond-toronynál leltek rá a Hauszmann Alajos (1847-1926)által Erzsébet királyné (1837-1898) számára építettet úgynevezett magyar ház romjaira. A szakemberek, többek között a magyar ház homlokzati díszét, egy nőstény oroszlánt mintázó domborművet hoztak felszínre, de római kori pénzérmék, I. Ferdinánd (1503-1564) uralkodása idején vert ezüst dénárok, ágyúgolyók, sőt egy csiszolt kővel díszített 17. századi gyűrű és egy 1918-ban, Kassán készült vasúti plomba is előkerült a feltárások során.
Most, a közelmúltban pedig a Szent György tér északi részén, az újjáépülő Honvéd Főparancsnokság rekonstrukciójához kapcsolódó régészeti feltárás során kerültek felszínre újabb, jellemzően középkori régészeti kincsek. A régészeti feltárást a Várkapitányság megbízásából a Magyar Nemzeti Múzeum felkérésére a Budapesti Történeti Múzeum régészei végzik, akik újabb szenzációs leletekre bukkantak az ásatás során. Többek között edényeket, egy középkori ólomplombát és virág alakú bronzveretet, az itáliai Velencében készült pohár- és palacktöredékeket, valamint egy 14. századi aranygyűrű-töredéket is találtak a szakemberek a Budavári Palotanegyedben. Ez utóbbit feltehetően egy - a gyűrű közepébe foglalt - hegyikristály díszíthetett.
A korban általános gyakorlat volt, hogy a Várhegyen lakók a sérült, feleslegessé vált tárgyaikat a pincék üregeibe, már nem használt tárolóvermekbe vagy kiszáradt kutakba dobták. Az évszázadok során felhalmozódott hulladékból ma valódi kincsek kerülnek elő
– tájékoztatta a Várkapitányság szerdán az MTI-t.
Az egykori kútból előkerült például három 15.századi konyhai főzőedény is, amelyeket azok egykori használói feltehetően a kútból történő vízvételezés vagy az edények öblítése közben ejthettek bele a kútba, amelynek mélyére merülve az iszap szerencsére konzerválta őket az utókornak. Nézzék csak, milyen szépek!

Kíváncsian várjuk az esetlegesen előkerülő további budavári kincseket!

Ezen a héten pénteken, a Budai Borszalon rendezvénysorozatának legújabb állomásán az Illés együttes egykori frontembere, Szörényi Levente, illetve fia, Szörényi Őrs mutatta be badacsonyi családi pincészetük borait. A Kossuth- és Erkel Ferenc díjas zeneszerző 1945. április 26-án született, tehát éppen most töltötte be 80 életévét, ezért mind a szervezők, mind az I. kerület alpolgármestere, Fazekas Csilla is elsők között köszöntötte fel és méltathatta a művészt.

A Budai Várnegyed délnyugati oldalán elhelyezkedő Tóth Árpád sétányon végig gázolt a történelem, a fal kövei sok jelentős történésnek voltak tanúi. Az egykori Bastei promenad, azaz Bástya sétány, 1930-ban Horthy Miklós sétány lett, majd egy évre rá a még szintén élő államférfiról, gróf Bethlen Istvánról nevezték el. A csodás budai panorámával rendelkező sétány mára a tavasz fénypontjának, a cseresznyevirágzásnak legszebb hazai színtere. Ma már nem csak a budapestiek gyönyörködnek, de vidékről is sokan látogatnak el ide japán díszcseresznye fasor csodálatos látványa miatt áprilisban. Ha egy évben csak egyszer jössz fel a Várba, akkor most legyen az!

Éppen ma van a tavaszi nap-éj egyenlőség, vagyis a csillagászati tavasz kezdete. Mi mással köszönthetnénk azt a csodás évszakot, mint egy valaha a Várnegyedben élt költő télbúcsúztató és a tavaszi feltámadást köszöntő versével, amely itt az egykori Bástya sétányon íródott, s amely 1946 óta már épp e költő nevét viseli.