Absztrakt kiállítás nyílt a Nemzeti Galéria Kortárs Kávéházában
A Magyar Nemzeti Galériában működő Kortárs Kávéház egy fiatal, feltörekvő művésznek adott lehetőséget, hogy bemutassa alkotásait a modern művészet iránt érdeklődőknek. Fekete Dávid az absztrakt, a modern, a posztmodern, illetve a trash irányzat kedvelője, művei benyomások kivetülései. Az ifjú alkotó kiállításának megnyitójára nagyon sokan kíváncsiak voltak január 20-án este, de aki erről az eseményről lemaradt, február 10-ig pótolhatja. Akár egy finom kávé elfogyasztása közben.
Szinte alig fértek be az érdeklődők péntek este a Nemzeti Galéria Kortárs Kávéházába, ahol Fekete Dávid munkái kerültek ki a falra. A rendezvény remek hangulatban telt, ahol az ifjú művész el is árulta, hogy hatalmas ugródeszkának tekinti a lehetőséget, hiszen a közönség Budapest egyik legfrekventáltabb helyén tekintheti meg a képeit.
"A környezetemben fellelhető anyagok újrahasznosítása motivál. Foglalkoztat az ipari hulladék teljesen más irányú felhasználása és az egyes tevékenységek során használt anyagokkal való kísérletezés. Így találtam rá a purhabra és a polisztirolra, melyek térbeli struktúrák alkotása felé tereltek. Képeimen fontosak a fényviszonyok változásaival mindig más arcukat mutató színek"
- vallja magáról és a munkáiról Fekete Dávid.
Mint elmondta, absztraktjaival egyfajta elszigetelt hangulatot igyekszik teremteni, és abban bízik, hogy az első pillantás után mindenki megleli benne a saját utazását, inspirációját.
A Magyar Nemzeti Galéria Kortárs Kávéházában ki lehet próbálni.
Gerardo di Sagredo, Gerardus, vagy ahogyan a magyarok ismerik Gellért püspök 980. április 23-án született Velencében. A hazánkba téríteni érkező bencés szerzetes egyben első királyunk, Szent István fiának, Szent Imre hercegnek a nevelője is volt. Az 1083-ban, I. László király kezdeményezésére július 26-án szentté avatott katolikus püspök vértanúságának helyét, az egykori Kelen-hegyet később róla, Szent Gellért hegyének nevezték el, az ezen létrejött - részben I. kerületi – városrész pedig régóta a Gellérthegy nevet viseli. A csanádi püspöki széket betöltő szerzetes életéről a későbbi korokban számos legenda is született.
Teleki Pál, az elismert földrajztudós, cserkészvezető és nem mellesleg kétszer megválasztott magyar miniszterelnök ezer szállal kötődött a Budai Várhoz. Noha az egykori kormányfő otthona Pesten, a Harmincad utca és a mai József nádor tér sarkán álló Teleki-palotában volt, mégis a sokak által azóta is vitatott tragikus öngyilkossága ide, a Sándor-palotához köti az elveihez körömszakadtáig és haláláig ragaszkodó tudós-politikust. Történelmi megítélése ma sem egységes, de az biztos, hogy jelentős alakja, fontos szereplője volt a XX. századi magyar politikának.
Igaz, csak ideiglenesen. A Királyi Várkert száz esztendővel ezelőtt nyílt meg átmenetileg a sokaság számára addig, amig Horthy Miklós kormányzó családjával a gödöllői Grassalkovich-kastélyban töltötte nyári szabadságát. Kevesen tudják, de a Duna szintjén található mai Várkert Bazárt elsősorban Várbazárnak hívták, s a ma Savoyai Terasznak nevezett, Magyar Nemzeti Galéria előtt elterülő rész volt maga a Várkert.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
