A Víziváros felőli Döbrentei utca is ide, az egykori piactérbe torkollott bele. De ki volt ez a Döbrentei, akiről a tér és az utca kapta a nevét?
A mesterséges tóval és a megszelidített Ördög-patakkal díszített tér angolkert stílusú szökőkutas parkja tele volt szobrokkal és persze élő húsvér emberekkel, mert valaha ez volt a Tabán egyik forgalmas központja.
Itt, nem messze állt az Apród utca és az egykori Széchenyi utca (ma Döbrentei utca) sarkánál egy impozáns kétszintes ház, amit egy tabáni görög kereskedő, Lyka István építtetett.
Nos, itt a Lyka-házban lakott egykoron Döbrentei Gábor, akadémikus. Az író, műfordító Döbrentei Gábornak inkább az irodalomszervezői és tudományszervezői tevékenysége volt jelentős.
Döbrentei Gábor 1785-ben született, s a reformkor egyik motorjaként dolgozott. 1844-ben a Honderű elindított Visszamagyarosítás Pesten című cikkében megjelenik közéleti missziója, a budai oldal visszamagyarosítása az elnémetesedett helynevek helyett. Döbrentei 1847. június 11-én el is érte a budai tanácsnál a névváltoztatásokat, így győzedelmeskedett a forradalom előtt forradalmi gondolatával.
A dűlőkeresztelő elnevezésű névváltoztatási szertartásra 1847. június 19-én, került sor, amikor is a németek által Am Himmelnek hívott Tündérhegyre fölsétált közönség számára ünnepélyesen kihirdették a határozatot. Ekkor kapta vissza a nevét a szintén tündérről elnevezett Csillebérc, vagy például Kelenföld, Farkasrét, Kútvölgy, Naphegy, Pasarét, Sasad, Zugliget, Csatárka, Gazdagrét, Mártonhegy, Németvölgy, Őrmező, Pálvölgy, Sashegy, Rézmál, Svábhegy, Szépvölgy, Szemlőhegy, Törökvész és Vérhalom. Persze, azért nem minden változott vissza eredetei nevére: a valamikori Kelenhegy például változatlanul Gellérthegy maradt.
Döbrentei az egyik legnagyobb reformkori lokálpatrióta itt a szeretett Budán is halt meg, 1851. március 28-án. Éppen ma 175 éve. 1879-ben nevezték el róla mind a teret, mind az oda vezető utcát is.
