Idén január 22-én lesz 95 éve, hogy a szegények orvosa itt hagyta a földi világot. Dr. Batthyány-Strattmann László (1870-1931) a híres – hazánk első miniszterelnökét is adó – főúri család sarjaként született 1870. október 28-án. 1900-ban doktorált a Bécsi Egyetem orvosi karán, s az elkövetkező harminc évben főként szemorvosként gyógyított. Az életét az orvoslásnak és főként az elesettek, szegény emberek gyógyításnak szentelő orvost 2003. március 23-án avatták boldoggá.

Itt a budai Várnegyedben is őrizzük emlékét, s a Dísz téren található egykori Batthyány-palota falán emléktábla hirdeti emberi nagyságát. A középkorban még hat házikó állt azon a telken, amit a Batthyány-család 1743. június 8-án, Medárd napján vásárolt meg 2000 forintért és 100 aranyért, s amelyen kétemeletesre palotát emeltek a a40-es években. újjászületett és kibővített palota rangját és akkori modernségét jól mutatja, hogy 1751. augusztus 8-án itt fogadták Mária Teréziát, ugyanis az éppen átípítés alatt álló Királyi Palota alkalmatlan volt arra, hogy az uralkodó ott szálljék meg.

A mi szeretetre méltó és maga vidám ábrázattyát mindenhol mindenekkel kívántató, különös jóságú Korona Ferentz fő Hertzegünk, maga Hertzeg Testvérével minden előre való hír adás nélkül a’ Fejérvári Kapun a’ Várba bejöttenek, és ottan az előre számokra elkészítetett G. Batyánnak Palotájokban, hogy egész kísérő pompát láthassák, be szállottanak.

– olvashatjuk a Magyar Kurir 1791-es évfolyamában.

A család a kiegyezés után néhány évvel bérházzá alakította át a funkcióját vesztett palotát. Az eklektikus homlokzatot végül Marischka nevű bécsi építész alakította át neoklasszicista stílusúvá.

No, de visszatérve főszereplőnkhöz az orvos 1901-ben Köpcsényben alapított magánkórházat. Az első világháborúban már 70 ággyal rendelkezett az intézmény. Azonban Trianon után Köpcsény Kittsee néven Ausztriához került, ezért Batthyány-Strattmann Körmendre tette át székhelyét. 1921-ben IV. Károly restaurációs kísérlete során 1921. március az uralkodó meglátogatta Körmenden a Batthyány családot. Így nem csoda, hogy az Országos Revíziós és Legitimista Párt Elnökségi Végrehajtó Bizottsága a herceget 1925-ben fővédnökévé és dísztagjává választotta.

1921. november 7-én operált utoljára, szervezete legyengült, s Bécsben hólyagrákot állapítottak meg nála. Az utólag fölöslegesnek tűnő műtét után még több mint egy évig betegágyán feküdt. Végül 1931. január 22-én hagyta itt a földi világot.

„Életem egyik fő feladatának tűztem ki, hogy orvosi működésemmel a szenvedő emberiségnek szolgálatot tegyek, és ezáltal a jó Istennek tetsző dolgokat cselekedjem. Az Úristen kegyelméből évek hosszú során át napról-napra dolgoztam kórházamban, tehetségemhez képest segítve beteg embertársaimon. E munkám volt forrása számtalan kegyelemnek, és azon sok lelki örömnek, amely a magam és családom minden tagjának lelkében uralkodott. Azért, mint életemben mindig, e helyen is mély hálát adok a Teremtőnek, hogy az orvosi pályára hívott. Ha boldogok akartok lenni, tegyetek másokat boldoggá!”

– foglalta össze ars poéticáját és életbölcsességét végrendeletében a szegények orvosa. Nem véletlen, hogy 2003. március 23-án boldoggá avatták.