A Magyar Mozgókép Díj-nyertes Hat hét című film a VárKERT Moziban
A VárKERT Mozi az elmúlt évek legjobb magyar alkotásaival vár minden friss levegőre vágyó filmszeretőt Budapest szívében, egy csodaszép, panorámás, kutyabarát helyszínen. Június 14-én, a Hat hét esti vetítése előtt Szakonyi Noémi Veronika rendező és a film társalkotója, írója, Vincze Máté enged betekintést a film kulisszái mögé, és mesélnek majd az előkészületről, a forgatásról és a film utóéletéről is.
Zsófi egy érettségi előtt álló, nehéz anyagi körülmények között élő tinédzser, aki későn vette észre terhességét, ezért úgy dönt, örökbe adja kislányát. Édesanyja arra bátorítja, hogy tartsa meg a gyermeket, majd együtt felnevelik. Zsófi tudja, hogy ez lehetetlen, hiszen szerény körülmények között élnek, pultos fizetéséből segít eltartani húgát, Mesit és nehezen kezelhető anyját. Egyetlen kapaszkodója, hogy jó asztaliteniszező, és ha bekerül az országos selejtezőre, nagyobb az esélye, hogy ösztöndíjjal továbbtanulhat. Zsófi ezért higgadtan a nyílt örökbefogadás mellett dönt, és egy régóta várakozó párnak, Emmának és Gábornak adja örökbe gyermekét egy civil szervezet segítségével. Egyedül Bea nem tud belenyugodni a döntésbe, nem látja be, hogy sem ő, sem lánya nem érett az anyaságra.
A film Zsófi szemszögén keresztül követi a szülés utáni hat hetes időszakot, amikor a vér szerinti anyának még joga van az örökbeadás után visszavonni a döntését.
Ez az érzékeny periódus mind az örökbeadó és az örökbefogadó anya életére nagy hatással van, a gyermek szempontjából pedig az egyik legfontosabb, hiszen ekkor alakul ki az alapvető kötődés. Zsófi ugyan intellektuálisan határozott és kifejezetten felnőtt döntést hoz, de a szülés után jelentkező fizikai és emocionális hullámvasútra nincsen felkészülve.
A beszélgetés június 14-én 20 órakor, a film vetítése 21 órakor kezdődik a VárKERT moziban, jegyeket a linkre kattintva lehet vásárolni.
Esőnap: június 21.
Az éppen ma 1045 éve, 980. április 23-án Velencében született bencés szerzetes egyben első királyunk, Szent István fiának, Szent Imre hercegnek a nevelője is volt. Az 1083-ban, I. László király kezdeményezésére szentté avatott püspök vértanúságának helyét, az egykori Kelen-hegyet később róla, Szent Gellért hegyének nevezték el, az ezen létrejött - részben elsőkerületi – városrész pedig a Gellérthegy nevet viseli. A csanádi püspöki széket betöltő szerzetes életéről a későbbi korokban több legenda is született.
A Budai Vár tövében, a Mikó utca-Logodi utca sarkán álló ház egykori lakója néhány lépésre lakott a krisztinavárosi Havas Boldogasszony-templomtól. Bizonyára sokszor szemtanúja lehetett az ünnepi menetnek, amely ilyenkor indult meg a Roham utca felé, majd az Alagút utcán tért vissza. Az idén április 11-én éppen 125 éve született Márai Sándor alábbi verse több mint száz évvel ezelőtt, csupán 22 éves korában jelent meg a Kassai Naplóban.
Volt, aki a házsártos felesége elől menekült rendszerint a Hatvany-palotába és volt olyan, akinek az esküvőjét, de még a nászútját is Hatvany Lajos, a baráti körben csak Lacinak hívott báró állta. És persze rengetegen kaptak tőle rendszeres pénzjuttatásokat, pontosabban renumerációt ahogyan a fizetéskiegészítést akkoriban hívták, de volt olyan is, aki csak cipőt akart magának télire. Néhány önkényesen kiragadott példán keresztül mutatjuk be, hogy hogyan adakozott a valaha élt legnagyobb magyar mecénás.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
