A Magyar Festészet Napja alkalmából: a Budavári Palota festményeken

A Magyar Festészet Napja alkalmából: a Budavári Palota festményeken

Október 18-át, a festők védőszentjének, Szent Lukácsnak a névnapján, immáron több, mint húsz éve, 2002 óta A magyar festészet napjaként ünnepeljük.

Az alábbi cikkben pedig - a teljesség igénye nélkül, csupán példálózó jelleggel - szeretnénk bemutatni néhány fontosabb metszetet, illetve festményt az elmúlt évszázadokból, amelyen a Budavári Palota különböző korokban különböző ábrázolással látható. A Magyar Festészet Napja alkalmából pedig arra buzdítjuk a kedves olvasóinkat, hogy menjenek és nézzék meg a Magyar Nemzeti Galériában a kiállított magyar festményeket, az itt felsoroltak között is van jó néhány, ami az MNG falain eredetiben, teljes nagyságában látható.

Michael Wolgemuth fametszete a Nürnbergi Krónikában(1493)

Buda Georg Houfnagel holland festő színezett rézmetszetén (1617)

Frans Geffels: Buda 1686-os ostroma, olajfestmény

A Budai Vár Pichler-Mansfeld rézmetszete (1780 körül)

Benczúr Gyula: Mátyás bevonulása Budára

Benczúr Gyula: Budavár visszavétele 1686-ban

A mostani Barabás Miklósról szóló kiállítás egyik képén a Budavári Palota
Szintén Barabás festményén, de egy másik perspektívából
És egy harmadik Barabás-kép háttérben a Gellért-heggyel

Vaszary János Pesti korzó című festményén a Budai Vár

„Délben ezüst telihold a nap…” – így írt az éppen 80 éve meggyilkolt Radnóti a decemberről
„Délben ezüst telihold a nap…” – így írt az éppen 80 éve meggyilkolt Radnóti a decemberről

1941-ben írta meg az év minden hónapját rímekkel köszöntő Naptárat, amelyet egy évre rá jelentetett meg a Hungária Nyomda és Könyvkiadó Vállalat Lengyel Lajos (1904-1978) grafikusnak, mint felelős kiadónak és a nyomda igazgatójának, vitéz Bánó Lehelnek (1881-1945) köszönhetően.

Három nemzedék három Mikulása
Három nemzedék három Mikulása

Éppen az Osztrák-Magyar Monarchia, a dualizmus idején jelent meg a csizmácskákba ajándékot dugó, a gyermekeknek kedveskedő, mosolygó, városi Mikulás-kép. Trianon után az ünnep megkettőződött, hiszen az országot vezető kormányzó névnapját is ekkor ünnepelték A szocialista rezsimben december 6-a pedig a fenyőünnep szakszervezeti előünnepévé, télapó estekké degradálódott. Alábbi cikkünkben három különböző nemzedék három különböző Mikulását mutatjuk be.

Erzsébet királyné „magyar leánya”
Erzsébet királyné „magyar leánya”

Kevesen tudják, de I. Ferenc József (1830-1916) és Erzsébet királyné (1837-1898) negyedik, legkisebb gyermeke itt Budán született, alig néhány hónappal az oszrák-magyar kiegyezés után. A bécsi udvar szigorától, s annak érzelmi hűvösségétől sokszor Budára, az őt rajongásig szerető magyarokhoz menekülő Erzsébet királyné szervezte úgy, hogy lánya végül itt nálunk, a Királyi Palotában lássa meg a napvilágot, ahol magyar lett a tejdajkája is. 100 évvel halála után Sissi „magyar leányára”, Mária Valéria főhercegnőre emlékezünk.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.