A Magyar Festészet Napja alkalmából: a Budavári Palota festményeken

A Magyar Festészet Napja alkalmából: a Budavári Palota festményeken

Október 18-át, a festők védőszentjének, Szent Lukácsnak a névnapján, immáron több, mint húsz éve, 2002 óta A magyar festészet napjaként ünnepeljük.

Az alábbi cikkben pedig - a teljesség igénye nélkül, csupán példálózó jelleggel - szeretnénk bemutatni néhány fontosabb metszetet, illetve festményt az elmúlt évszázadokból, amelyen a Budavári Palota különböző korokban különböző ábrázolással látható. A Magyar Festészet Napja alkalmából pedig arra buzdítjuk a kedves olvasóinkat, hogy menjenek és nézzék meg a Magyar Nemzeti Galériában a kiállított magyar festményeket, az itt felsoroltak között is van jó néhány, ami az MNG falain eredetiben, teljes nagyságában látható.

Michael Wolgemuth fametszete a Nürnbergi Krónikában(1493)

Buda Georg Houfnagel holland festő színezett rézmetszetén (1617)

Frans Geffels: Buda 1686-os ostroma, olajfestmény

A Budai Vár Pichler-Mansfeld rézmetszete (1780 körül)

Benczúr Gyula: Mátyás bevonulása Budára

Benczúr Gyula: Budavár visszavétele 1686-ban

A mostani Barabás Miklósról szóló kiállítás egyik képén a Budavári Palota
Szintén Barabás festményén, de egy másik perspektívából
És egy harmadik Barabás-kép háttérben a Gellért-heggyel

Vaszary János Pesti korzó című festményén a Budai Vár

Asztaloslegényből világhírű festő: 180 éve született Munkácsy Mihály
Asztaloslegényből világhírű festő: 180 éve született Munkácsy Mihály

1844. február 20-án született a kárpátaljai Munkácson Lieb Leó Mihály és Reök Cecília gyermekeként. Noha nem mindennapi életpályája áttételesen kapcsolódik a Budai Várhoz, azonban egy biztos, hogy festményeinek jelentős része itt, a Magyar Nemzeti Galériában található.

Dutka Ákos is a Várhegy szerelmese volt
Dutka Ákos is a Várhegy szerelmese volt

A nagyváradi születésű, méltatlanul elfeledett költőt is megihlette a Várhegy. Máriaremetei otthonából kimozdulva sokszor itt merengett hosszú sétái közben hazánk és nemzetünk múltjáról, jelenéről. Egy ilyen alkalom ihlette egyik gyönyörű versét is.

Mária Dorottya, a magyarrá vált hercegnő
Mária Dorottya, a magyarrá vált hercegnő

Az talán köztudott, hogy József Nádort (Erzherzog Joseph Anton Johann Baptist von Österreich) a „legmagyarabb habsburgként” tartja számon a történelmi emlékezet, az viszont már kevésbé ismert, hogy harmadik felesége, Mária Dorottya nemcsak, hogy erősen szimpatizált a magyarokkal, de ezt úgy is kifejezésre juttatta, amit előtte még senki nem tett meg a Habsburg-ház tagjai közül: 1825-ben elsőként magyarul üdvözölte az országgyűlés követeit.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.