Buda egyik legszebb és legnagyobb magánháza, amit már csak képekről ismerünk: A Karátsonyi Palota

A farsangi bálok kapcsán jutott eszünkbe az a krisztinavárosi palota, ahol valaha fényes mulatságokat tartottak. Alig élhet már olyan ember, aki emlékezhet még a Krisztina körúti Karátsonyi-palotára.

Pedig az egykori Karátsonyi utca (ma Kuny Domokos utca) és Krisztina körút sarkán álló romantikus stílusú épület Buda legnagyobb palotája volt.

Az építtető grófi családról, a Karátsonyiakról elnevezett főúri palota olyan ornamentikáéval rendelkezett, mint Európai társai. Gróf Karátsonyi Guidó eredetileg egy erdélyi örmény család leszármazottja volt, aki 1858-ban kapott grófi címet I Ferencz József magyar uralkodótól. A Vaskorona-rend nagykereszttel is kitüntetett politikus alapítványai révén tett szert általános ismertségre. Nos, 1853–56 között az ő megrendelésére épült a budai Karátsonyi-palota az 1834-ben épült egykori Kalmárffy-ház helyén.

A palota díszes, neobarokk enteriőrrel bírt, amelyben helyet kapott egy többszáz fős koncert-, és színházterem, valamint egy hatalmas bál-, és táncterem is. Számos európai uralkodó megfordult a palotában, ahol a budai országház kizárólagoságának megszűnése után redutokat, bálokat tartottak. A kor színészei, Csiky Gergely, Szigligeti Ede, Lendvay Márton, Laborfalvy Róza, illetve Blaha Lujza mellett többek között Liszt Ferenc is adott itt zongorakoncertet.

A Karátsonyi palotában tegnap este érdekes műkedvelői előadás tartatott, melynek programmja a következő volt: Palais Karátsonyi. Mer credi le 23. Mars 1870. Les Jurons de Cadillac. Comédie en acte. Personnages : La Marquis de Cadillac, Capitaine de fregatte: Comte Pergen. La Comtesse de Mayron Comtesse Zichy. Tableaux : 1. „Das alte Lied“ (a régi dal) Heinétől, zene Rubinsteintől; előadja gróf Wenckheim Krisztina; személyesítik: Az agg királyt góf Szapáry Gyula, a királynét gróf Pejacsevich Lenke, az apródot herczeg Eszterházy Lajos. 2. „Der Morgengruss“ (a hajnali üdvözlet) Schubert-től; előadja Radvánszky úr; személyesítik : A molnárnőt gróf Károlyi Irma. A molnárlegényt herczeg Eszterházy Lajos. 3. „Santa Lucia” nápolyi népdal; előadja gróf Wenckheim Krisztina; személyesítik: A fiatal asszonyt gróf Andrássy Gabriela. A fiatal leányt Inkey Ella kisasszony. Egy lazzaronit gróf Zichy Ferraris Lajos. Egy másik lazzaronit gróf Kinsky Zdenkó. Egy kis fiút Karátsonyi Aladár. Egy kis leányt Karátsonyi Mari. A jelen volt diszes közönség különösen kitünteti tetszésével gr. Wenckheim Krisztina és Zichy Melanie grófnők közreműködését

– számolt be a Pesti Napló 1870. március 25-i lapszáma, amely jól mutatja, hogy európai színvonalú előadásokat tartotottak.

A Krisztinavárosi templomtól jobbra a Karátsonyi Palota (Fortepan/15110/Saly Noémi)

Guidó gróf 1885-ben bekövetkezett halála után örökösei eltékozolták a hatalmas vagyont, s végül a palota is eladásra került.

Elárverezik a Karátsonyi-palotát! Kikiáltási ár 121 ezer pengő —A palotát hivatalosan 1 millió 600 ezer pengőre becsülték —A Futura félmillió pengőt követel gróf Karátsonyi Jenőtől — Az optánspörből 10 milliót várgróf Karátsonyi, aki ebből akarja ügyeit rendezni

– tudósított a Pesti Napló Pesti Napló, 1932. április 21-i száma.

A Karátsony-gyűjtemény (Fortepan/93164)

Ekkor árverezték el a 19. századi magyar főúri gyűjtemények között mind gazdagságával, mind művészeti színvonalával kiemelkedett képzőművészeti gyűjteményt is, az úgynevezett Karátsonyi-gyűjteményt.

A könyvtárszoba (Fortepan/83534)

Az egykoron hatalmas budai bálok helyszínéül szolgáló épületet 1938-ban teljesen lebontották. Helyére az akkori Hóman Bálint által vezetett kultusztárca egy német iskola megépítését tervezte; a terveket azonban elsöpörte a háború, így az végül sosem valósult meg. Az 50-es években felépült szocreál épületbe először a Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező Intézet (KGMTI), majd a KOGÉPTERV költözött be. A rendszerváltás után főként MATÁV székházként ismert épület ma is áll, jelenleg irodaház működik benne.

Kapcsolódó cikkeink