A főváros legrégebbi iskolája, az Egyetemi Katolikus Gimnázium – videósorozatunk utolsó része következik!
A Budavári iskolákat bemutató videósorozatunk legújabb állomásán az egykori Pest-Buda, illetve Budapest legrégebbi iskoláját mutatjuk be, mai nevén a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnáziumot. A napjainkban a várhegy keleti oldalán végig futó Szabó Ilonka utcában található intézményt 1687-ben a jezsuiták gimnáziumaként alapította Széchényi György (1603-1695) esztergomi érsek.
A következő évszázadok viharos időszakaiban is az egyik legjobb és legnevesebb magyar almamaterként tartották számon, amelynek számos neves diákja volt, például több aradi vértanú idejárt iskolába, de itt tanult többek között Semmelweis Ignác, Andrássy Gyula, Eötvös József vagy éppen Márai Sándor is. Az épületet 1872-ben Lippert József, az Esztergomi Érsekség főépítésze tervezte és 1876-ra épült fel az egykori öregdiák, báró Eötvös József, akkor már közoktatási és vallásügyi miniszternek köszönhetően.
A három részes videósorozat első részében fény derült arra, hogy honnan kapta különös becenevét Cox, az iskola egyik legendás tanára, de megtudhatták azt is, milyen tanuló volt az intézmény egyik leghíresebb diákja, Semmelweis Ignác. Aki nem látta, az itt megnézheti:
Videósorozatunk második részéből megtudhattuk, hogy Eötvös Józsefet, becenevén Pepit mivel támadták osztálytársai már az első napján, és az is kiderült, hogy az aradi vértanúk közül kik voltak az intézmény tanulói, valamint elkalauzoltuk önöket a gimnázium saját kápolnájába is. Ezt a részt is megnézhetik:
Riportunk harmadik részéből pedig megtudjuk, hogy az iskola hagyományokat tisztelő és családias légkörű szellemisége hogyan tudja erősíteni az idejárók identitását, de megmutatjuk azt is, hogy az intézmény egykori neves tanulói mit, és milyen humoros módon üzennek a ma diákjainak. Nézzék csak!
Gerardo di Sagredo, Gerardus, vagy ahogyan a magyarok ismerik Gellért püspök 980. április 23-án született Velencében. A hazánkba téríteni érkező bencés szerzetes egyben első királyunk, Szent István fiának, Szent Imre hercegnek a nevelője is volt. Az 1083-ban, I. László király kezdeményezésére július 26-án szentté avatott katolikus püspök vértanúságának helyét, az egykori Kelen-hegyet később róla, Szent Gellért hegyének nevezték el, az ezen létrejött - részben I. kerületi – városrész pedig régóta a Gellérthegy nevet viseli. A csanádi püspöki széket betöltő szerzetes életéről a későbbi korokban számos legenda is született.
Teleki Pál, az elismert földrajztudós, cserkészvezető és nem mellesleg kétszer megválasztott magyar miniszterelnök ezer szállal kötődött a Budai Várhoz. Noha az egykori kormányfő otthona Pesten, a Harmincad utca és a mai József nádor tér sarkán álló Teleki-palotában volt, mégis a sokak által azóta is vitatott tragikus öngyilkossága ide, a Sándor-palotához köti az elveihez körömszakadtáig és haláláig ragaszkodó tudós-politikust. Történelmi megítélése ma sem egységes, de az biztos, hogy jelentős alakja, fontos szereplője volt a XX. századi magyar politikának.
Igaz, csak ideiglenesen. A Királyi Várkert száz esztendővel ezelőtt nyílt meg átmenetileg a sokaság számára addig, amig Horthy Miklós kormányzó családjával a gödöllői Grassalkovich-kastélyban töltötte nyári szabadságát. Kevesen tudják, de a Duna szintjén található mai Várkert Bazárt elsősorban Várbazárnak hívták, s a ma Savoyai Terasznak nevezett, Magyar Nemzeti Galéria előtt elterülő rész volt maga a Várkert.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
