Éppen 120 éve született az egyik legnagyobb magyar lángelme, Neumann János
Bár a világhírű matematikus nem a Várban született, hanem egy a Bajcsy-Zsilinszky út és a Báthory utca sarkán lévő nagypolgári lakásban, ahol gyermekéveit is töltötte, és később is ugyan már Budára, de a Svábhegyre, egy Eötvös úti villába költözött a család, mégis fontos, hogy megemlékezzünk arról a magyar tudósról, akit a világon mindenhol a jelen világunkat alapjaiban meghatározó találmány, a számítógép atyjának neveznek.
Neumann János (1903-1957) az V. kerületi Báthory utca 26. számú házban született 1903. december 28-án, később a híres fasori Evangélikus Főgimnáziumban, az ország akkori legjobb alma materében szerzett alapműveltséget, de már az érettségi előtt – a legendás matematika tanárának, Rátz Lászlónak (1863-1930) köszönhetően – már matematikai szaklapokba publikált. A később több európai egyetemen is tanulmányokat folytató géniusz vegyészmérnökként és matematikusként végzett. Végül az Egyesült Államokba emigrált, ahol a Princetoni Egyetem, majd az Institute for Advanced Studies professzora lett. Az Amerikában csak John von Neumann néven ismert tudós az elektronikus számítógépek logikai tervezésében elsőként alkalmazta a kettes számrendszert, amit ma is Neumann-elvnek hívunk. 1955. augusztusában diagnosztizálták szervezetében a csontrákot, 1957. február 8-án halt meg.
Neumann észjárását ismerve néha eltűnődöm, hogy nem egy magasabb rendű faj egyik képviselőjével állok-e szemben, aki nem is ember, hanem félisten, de olyan alaposan kiismerte az embert, hogy tökéletesen utánozni tudja azt...
- mondta róla Hans Albrecht Bethe (1906-2005), német–amerikai Nobel-díjas fizikus.
Egyébként nem véletlenül írunk Neumannról a Nagyon Vár hasábjain, ugyanis több kormányzaton átívelő tervben szerepelt, hogy a Budai Várban létesüljön valami, ami Neumann János nevéhez kötődik.
A Neumann Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság elődjét még 1997-ben alapította a Magyra Bálint által vezetett Oktatási Minisztérium azzal a céllal, hogy az egyre növekvő számban digitalizált vagy digitális formában születő dokumentumok nemzeti közgyűjteményeként szolgálják az oktatást, kutatást és művelődést. Az évek során Neumann Technológiai Platformnak átnevezett kezdeményezés, ma szintén itt, az I. kerületben, a Naphegy téren található. Tehát már a 90-es évek végén voltak olyan tervek, mely szerint egy Neumann Jánosról elnevezett multimédiaközpontot kellene létesíteni a Várban, ebből végül ez valósult meg. Aztán a közelmúltban jött a hír, hogy tudományos központ nyílik a fenntartható fejlődésért a budai Várban, az Úri utca 72. alatt található sarokház, az egykori Városháza épületében. A Centre For Long-term Sustainability névre hallgató intézetet, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME), illetve a Neumann János Egyetem Szenátusának közös projektjeként hozták létre. Megállapításai komoly hatást gyakoroltak a játékelméletekre, a kvantummechanikára, illetve a közgazdaságtanra is.
Gerardo di Sagredo, Gerardus, vagy ahogyan a magyarok ismerik Gellért püspök 980. április 23-án született Velencében. A hazánkba téríteni érkező bencés szerzetes egyben első királyunk, Szent István fiának, Szent Imre hercegnek a nevelője is volt. Az 1083-ban, I. László király kezdeményezésére július 26-án szentté avatott katolikus püspök vértanúságának helyét, az egykori Kelen-hegyet később róla, Szent Gellért hegyének nevezték el, az ezen létrejött - részben I. kerületi – városrész pedig régóta a Gellérthegy nevet viseli. A csanádi püspöki széket betöltő szerzetes életéről a későbbi korokban számos legenda is született.
Teleki Pál, az elismert földrajztudós, cserkészvezető és nem mellesleg kétszer megválasztott magyar miniszterelnök ezer szállal kötődött a Budai Várhoz. Noha az egykori kormányfő otthona Pesten, a Harmincad utca és a mai József nádor tér sarkán álló Teleki-palotában volt, mégis a sokak által azóta is vitatott tragikus öngyilkossága ide, a Sándor-palotához köti az elveihez körömszakadtáig és haláláig ragaszkodó tudós-politikust. Történelmi megítélése ma sem egységes, de az biztos, hogy jelentős alakja, fontos szereplője volt a XX. századi magyar politikának.
Igaz, csak ideiglenesen. A Királyi Várkert száz esztendővel ezelőtt nyílt meg átmenetileg a sokaság számára addig, amig Horthy Miklós kormányzó családjával a gödöllői Grassalkovich-kastélyban töltötte nyári szabadságát. Kevesen tudják, de a Duna szintjén található mai Várkert Bazárt elsősorban Várbazárnak hívták, s a ma Savoyai Terasznak nevezett, Magyar Nemzeti Galéria előtt elterülő rész volt maga a Várkert.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
