940 éve ezen a napon avatták szentté Imre herceget
Az első magyar király fiát VII. Gergely pápa (1073-1085) avatta szentté 1083. november 4-én Székesfehérváron. Ugyancsak ebben az évben avatták szentté apját, Szent Istvánt (1000-1038), illetve a mártírhalált halt Gellért püspököt (980-1046), valamint a két zoborhegyi remetét, Zoerard-Andrást és Benedeket.
Szent Imre herceg (1007-1031) I. István király (1000-1038) és Gizella királyné (984–1065) fiaként született. A trónörököst a bihari Igfon-erdőben vadászat közben egy vadkan sebezte halálra, s 1031. szeptember 2-án belehalt sérüléseibe. A tragikus sorsú Imrét az akkor még csak épülő fehérvári bazilikában temették el. Személyében egy nagy reményű magyar trónörökös távozott az élők sorából, amely hatalmas veszteség volt nem csak a család, de az egész Magyar Királyság számára. A megtört király számára pedig ez azt jelentette, hogy nem egyenesági leszármazott követi a trónon, hiszen Imre herceg halálával megszakadt az öröklési lánc. Így kerültek a trónra a király halála után annak unokaöccsei, Orseolo Péter, illetve Aba Sámuel, majd a megvakíttatott Vazul (990-1037) fiai, Béla és András. Imre herceg nevét elsősorban Szent István intelmei kapcsán ismerjük, hiszen az uralkodó számára írt királytükör egy szépirodalmi műfaj, tehát Szent István fiához címzett műve valójában az első magyar szépirodalmi műnek tekinthető.
A szentté avatás azonban akkor sem volt egyszerű dolog, csoda kellett hozzá. Valami transzcendensnek kellett kapcsolódnia a kiszemelthez. Imre herceghez egy Konrád nevű német lovag legendája kötődött, akire a pápa pecséttel ellátott páncélbéklyót rakatott bűnei miatt. A legenda szerint a pápa nem tudta feloldozni bűnei alól, azt a bűnlajstrom miatt csak egy szent tehette meg. Konrád ezért kereste a szentek kegyeit és álmában meg is jelent neki a magyar király, Szent István, aki azonban a pápához hasonlóan szintén tehetetlenül azt tanácsolta neki, hogy menjen el Imre herceg sírjához, aki Isten előtt kedvesebb, mint ő. A lovag elment a fehérvári templomba, ahol az imádságok hatására páncélbéklyó egyszeriben széttört és lehullott a testéről. A történet szerint I. László király (1077-1095) értesült az esetről, s mivel megtörtént a várva várt csoda, zsinatot hívott össze, ahol a csoda után szentté avatták Imre herceget.
Az Intelmeknek állít emléket a Szent István-terem előterében megtekinthető Havadtőy Sámuel (1952-) által jegyzett kiállítás is, amely államalapító királyunk fiához, Imre herceghez írt intelmeit jeleníti meg a kortárs művészet segítségével ragaszkodva a tradíciókhoz, mégis a legmodernebb eszközökkel.
Légy türelmes mindenekhez, nemcsak a hatalmasokhoz, hanem azokhoz, akik nem férnek a hatalomhoz.
- szól az egyik intelem.
Mi magyarok pedig igazán büszkék lehetünk arra, hogy már 940 éve annak, hogy szentté avatták első királyunk gyermekét. Ha pedig szeretnénk emléke előtt adózni, akkor menjünk el a Szent István-teremben ezen a szép novemberi hétvégén és nézzük meg a csodás terem mellett az előtérben található kiállítást. Cikkünk főképén Imre herceg Szent István-teremben található ábrázolását láthatják.
Igaz, csak ideiglenesen. A Királyi Várkert száz esztendővel ezelőtt nyílt meg átmenetileg a sokaság számára addig, amig Horthy Miklós kormányzó családjával a gödöllői Grassalkovich-kastélyban töltötte nyári szabadságát. Kevesen tudják, de a Duna szintjén található mai Várkert Bazárt elsősorban Várbazárnak hívták, s a ma Savoyai Terasznak nevezett, Magyar Nemzeti Galéria előtt elterülő rész volt maga a Várkert.
135 éve, 1890. június 24-én született erdőbaktai Baktay Ervin, aki éppen száz évvel ezelőtt, 35 évesen magyarosította nevét Gottesmann Ervinről, s aki számos európai egyetemen tartott előadásokat India kultúrájáról. Baktay 1956-ban egyike volt azon néhány Kelet-kutató közül a világból, akiket az indiai állam hivatalosan is meghívott a Buddha születésének 2500. évfordulójára megrendezett nagyszabású ünnepségsorozatra. Egy ideig itt a Vízivárosban, a Szilágyi Dezső téren élt.
„Nagy szerencsénkre…” – írtuk a címben, nem véletlenül, hiszen ez a skót mérnök volt a budapesti Széchenyi lánchíd építésének vezetője, valamint a budai Váralagút tervezője és főmérnöke is. S, aki 1866. június 23-án, tehát ezen a napon halt meg Budán. Ma már annyira evidens, hogy van, de a Lánchíd a skót mérnök főművével, a váralagúttal vált teljes értékűvé, ez teremtett valóban közvetlen kapcsolatot Pest és Buda között. Addig ugyanis a Várhegy megkerülésével lehetett csak az újonnan épült, Pestet Budával összekötő Lánchidat megközelíteni a Krisztinaváros, a Tabán, illetve a Hegyvidék felől és fordítva.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
