"Avanti ragazzi di Buda..."
1956. októberében egy monstrum ellen indult meg a békésen tüntető magyar egyetemisták tömege a Műszaki Egyetem irányából a Bem térre. Az ezt követő szabadságharc Dávid harca volt Góliát ellen. És ebből a küzdelemből kivették a részüket a budai srácok is. Róluk is szól egy szép olasz dal, amit minden magyarnak ismernie kellene.
Az olasz Fronte della Gioventù nevű egykori alternatív zenekar kultikus, 1956, illetve az abban harcoló a budai és pesti srácok emlékére írt dal a magyar szabadságharccal együttérző olaszok egyik legszebb emléke. A Piergiorgio Menia által jegyzett induló Olaszországban a hazafias érzelmű fiatalok himnuszává vált és ma is hatalmas tömegek éneklik, jellemzően a Lazio nevű futballcsapat meccsein.
Ha még nem hallotta a dalt, akkor most íme elérkezett az idő, hogy megismerje a magyar szabadságharc olasz himnuszát, indulóját!
A háború előtt a mai pesti oldalhoz hasonlóan a budai korzón is impozáns szállodák sorakoztak. A Várkert-rakparton többek között a szomszédos Széchenyi-palotáról elnevezett pazar külsejű és patinás enteriőrrel rendelkező Széchenyi-szálló állott, amelyet 1890-től Corso-szállónak, majd végül 1898-tól Fiume Szállónak neveztek. A fővárosi polgárok azonban „Fiume” névvel nem csak a fantasztikus Duna-parti panorámával rendelkező hotelt illették, hanem a benne működő pazar kávéházat is.
Az egykoron a Krisztinavárosban élő író, Márai Sándor életbölcsességei mindig egy kis gyógyírt, egy kis állandóságot jelentenek menthetetlenül megtébolyult világunkban. A július hónapról szóló írása először 1937. július elején jelent meg az egykori Képes Vasárnap című lapban önálló tárcaként, majd a Négy évszak címen összeállított könyvben jelent meg kötetben néhány évvel később. Érdemes elolvasni.
Az egykori Pest az Alagút megnyitásával pumpált életet a Várhegy nyugati oldalán húzódó Krisztinavárosnak keresztelt budai városrészbe. Ma már nem is gondolunk bele, de a festői tájat - benne a Horváth-kert, illetve a Vérmező buja növényzetét - az Ördögárok vizével öntözték, s részben ma is ez táplálja a fák, növények gyökereit. A patak, illetve az azon átvezető híd egyik szép, de szinte elrejtett emléke tabáni emlékkő, amely valahol a tabáni park, az Erzsébet-szobor, illetve az Arany Szarvas kiszögelésének közepén bújik meg. Olyannyira, hogy az erre járó turisták fényképezgetik ugyan, de az itt élők előtt sokszor észrevétlen marad.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
