Hatvany Lajos emlékének már több cikket áldoztunk, hiszen ő nem csak itt lakott és élt a Várnegyedben, de irodalomszervező tevékenységével és mecenatúrájával a harmincas években a magyar irodalom egyik legfontosabb szellemi központjává tette Bécsi kapu téri palotáját.
Hatvany Lajos a dúsgazdag zsidó származású, de folyamatosan asszimilálódó, sőt 1910-től bárói rangot viselő hatvani Hatvany-Deutsch család sarjaként született Budapesten 1880. október 28-án. A piaristáknál tanuló ifjú figyelme hamar az irodalom felé fordult, s ennek megfelelően a Piarista Gimnázium elvégzése után klasszika-filológiát tanult a pesti, majd a berlini egyetemen.
Ha irodalmi jelentőségét egyetlen évszámmal kellene bemutatni, akkor az 1908. évet emelhetnénk ki, amikor is – Ignotussal és Fenyő Miksával közösen – megalapította a Nyugat című folyóiratot.
A Bécsi kapu téri palotát Hatvany – a már meglévő a Tárnok utcai palotája mellé – 1932-ben vásárolta meg. Ez a palota lett akkor a művészeti élet pezsgő színtere, ahol Thomas Manntól Bartók Béláig tényleg mindenki megfordult, aki számított, de ez lett például az alapító helyszíne a József Attila által szerkesztett Szép Szó című folyóiratnak is. Az eklektikus épület a barokk, a copf és a romantika stílusának jól sikerült egyvelege. Már a villát díszítő copf stílusú füzérek is pazar látványt nyújtanak, de talán az sem véletlen, hogy a műkedvelő irodalmár éppen egy olyan épületben élt, ahol a homlokzati domborműveken a művészetek és a tudományok allegóriái mellett antik írók és gondolkodók – többek között Vergilius, Cicero, Szókratész, vagy éppen Seneca – arclépei láthatók.
Felesége, Loli – az 1920-ban meggyilkolt újságíró-szerkesztő, Somogyi Bélának (1868-1920) Irén nevű lánya – nem csupán támogatta, de kifejezetten élvezte is a férj művészetpártoló tevékenységének eredményeként kialakult budavári pezsgő társasági életet. Irodalomszeretetéből fakadt, hogy komoly – a magyar szellemi életben azóta sem tapasztalt – mecénási tevékenységet folytatott az antiszemiták által csak „cukorbárónak” csúfolt üzletember. Ady Endre, József Attila, Tóth Árpád, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső és még sokan mások nem csak munkát és fizetést, hanem komoly emberi segítséget is kaptak tőle. Voltak, akiknek téli kabátot vagy cipőt, másoknak szanatóriumi gyógyulást, esküvőt és nászutat, megint másoknak fekhelyet vagy lakhatást, de volt olyan is, akinek banki kezességet adott barátsága jeleként.
