
1956. november 6. – Ezen a napon érte gyújtóbomba találat az Országos Levéltár épületét
Az 1956. november 4-én Moszkva által megindított „Forgószél hadművelet” egyik következménye a szabadságharc vérbe fojtása mellett, a budapesti harcok következtében végbe menő tragikus méretű és mértékű pusztulás volt. Ennek kihatásaként érte bombatalálat a Magyar Országos Levéltár Várhegyen található épületét is.
A MOL Bécsikapu téri épületében mindaddig kétszer pusztított tűz. Az első vis major még valamikor 1921-ben történt, amikor iratanyagok kaptak lángra, a kár azonban nem volt jelentős, aztán ezt követte az 1945-ös ostrom ideje alatt egy jóval jelentősebb tűzvész, amikor az épületkárok mellett közel 3000 iratfolyóméternyi történeti anyag vált a tűz martalékává.
Az 1956. október 23. utáni budapesti harci események során súlyosan megrongálódott a Magyar Országos Levéltárépülete és igen súlyos károsodás érte az épületben őrzött iratanyagot november 6-án délután tűz ütött ki a levéltárnyugati raktárszárnyának negyedik emeletén. A tűz rövidesen átterjedt a harmadik, majd később a második emeletre is. A rendkívüli körülmények között nem lehetett a viharos szél által is szított tűzvészt időben megfékezni, bár az a néhány dolgozó, aki állandóan bent lakik az Országos Levéltárban, valamint az I. kerületi tűzoltók, szinte emberfeletti erőfeszítéssel igyekeztek a szörnyű elemi csapásnak gátat vetni.
- számolt be a Levéltári Szemle 1956-os 4-ik, október-decemberi számában Komjáthy Miklós (1909–1993) levéltári történész Tűzvész az Országos Levéltárban című beszámolójában.
Mindkét korábbi eset elhanyagolható volt az 1956-os katasztrofális pusztuláshoz képest, amikor is a szovjet támadók által november 6-án délután az Ostrom utca felől kilőtt gyújtógránát lángba borította az épületet, amelynek következtében több mint 8760 folyóméternyi levéltári anyag pusztult el. A hat napon át tartó tűzvész és az annak során keletkezett iratveszteség a hazai levéltártörténet eddigi legnagyobb katasztrófája volt. November 6-a tehát a magyar levéltártörténet fekete napja is lehetne.

(A cikkben szereplő képek az egykori Várfok utcai lakos, Várdai Ferenc (1926-) mérnök fotói a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára honlapjáról.)

Ugyanis 1848. december 2-án mondott le a trónról I. Ferdinánd osztrák császár, V. Ferdinánd néven magyar király (1835-1848). Egy évvel később, de 1848-ra vagyis ugyancsak 175 évvel ezelőttre dátumozva pedig I. Ferenc József császár és király megalapította a Ferenc József-rendet.

A kedd estére az Iskola utcai Jókai Anna Szalonba – a Közösen Vízivárosért Egyesület és a Márai Sándor Kulturális Közalapítvány által - szervezett könyvbemutatón Muhari Patrik, történész beszélgetett a tanulmány szerzőjével, Szerencsés Károllyal, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docensével, egyik legnépszerűbb történészoktatójával, aki nem mellesleg itt, a Vízivarosban cseperedett fel.

A XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb alakja itt a Krisztinavárosban élt, az Attila úton két házban is lakott, majd élete utolsó éveiben a Logodi utcában talált otthonra feleségével, Tanner Ilonával (1895-1955) alias Török Sophieval, illetve nevelt lányukkal, Babits Ildikóval (1928-1982).