100 éve történt: A Mátyás-templomban megnyitották a szentévet
Éppen 100 éve, 1924. december 28-an jelent meg az újságokban, hogy a Budavári Koronázó templomban ünnepélyes mise keretében megnyitották a jubileumi Szentévet. XI. Pius (1857-1939) 1924-ben hirdette ki az 1925-ös, a följegyzett Szentévek sorában a huszonegyedik Szentévet.
1924. december végén Magyarországon sokan már a számvetésre készültek, de sokhelyütt még nagyban zajlott az élet: ezekben a napokban adta át ünnepélyesen Bethlen István (1874-1946) miniszterelnök a forgalomnak a Csepel-szigetet Budapesttel összekötő első állandó átjárót, a Gubacsi-hidat, s ekkor adták át részlegesen a trianoni békeszerződés következtében a tengeri kikötőitől megcsonkított Magyarország új, a tengeri hajók fogadására is alkalmas kikötőjét, a Csepeli Szabadkikötőt. Az Operában a Faustot, a Nemzeti Színházban pedig A makrancos hölgyet adták.
A Szentév beköszöntésekor a vérzivatarokban megtizedelt emberiség, megfosztva ideáljaitól, kifosztva vagyonából, megtörve egészségében, állott ott a Szentév küszöbén
- írta meg a Magyar Katolikus Almanach 1927-ben.
De ekkor tért haza amerikai körútjáról Fedák Sári, színésznő is, aki nem titkolta egyesült államokbeli fellépése viszontagságait, illetve a szervezőkbe vetett hitének megtörését, s mérhetetlen csalódottságát:
Az a pénz, amit elharácsoltak tőlem, egy-két napig végletesnek látszó helyzetbe sodort, de az a művészi siker, amely a Manhattan Operában való fellépésemet kísérte, minden csalódásértés szenvedésért kárpótolt Hiklósi Ernőre és Vajda Dezsőre az amerikai törvények teljes szigora vár. Engem és amerikai magyarok várnak, akikkel most már csakugyan elválaszthatatlanul és örökre egybeforrtam. Megfogadtam és ha az Isten segít, állom is a szavamat: minden évben kimegyek hozzájuk.
- ídézte a szinésznőt Az est című lap aznapi száma.
Mindeközben a miniszterelnök pedig, feltehetően év végi feszültséglevezetésként a családjával korcsolyázott a műjégen.
Thomas Mann (1875–1955) legalább féltucatszor járt Budapesten, s találkozott a magyar művészvilággal, írókkal, költőkkel, valamint tartott teltházas felolvasóesteket. Az író feltehetően minden alkalommal járt a Várnegyedben, de négy alkalommal biztosan: egyszer ugyanis ünnepélyes fogadást rendezett tiszteletére gróf Bethlen István miniszterelnök a Budavári Palotában, három alkalommal pedig a Bécsi kapu téri Hatvany-palota volt az otthona. Alábbi cikkünkkel Thomas Mann budapesti látogatásait idézzük meg, természetesen a Várhoz kapcsolódóan.
Augusztus elején még tombol a nyár, s noha július a legmelegebb hónap, mégis sokszor az aratás hónapjára esnek a legmelegebb napok a nyáron. A szinte minden nyelvben ismert és élő kánikula szó a latin kiskutya (canicula) kifejezésből ered, amely egyszerre jelentette a Nagy Kutya (Canis Maior) csillagkép legfényesebben ragyogó csillagát, a Szíriuszt, valamint a nyári hőséget, amely az ókori Rómában jellemzően a nevezett csillagkép jegyében köszöntött be.
Kabon József (1833-1904) bécsi palotaőrből avanzsált ismert budai korcsmárossá. Még fehér köpenyeges, daliás burgzsandár volt, amikor beleszeretett egy budai vendéglős özvegyébe, Menner Teréziába, s feleségül vette. Az ifjú párnak nem csak a Gellérthegyen, de a Németvölgyben, sőt még Kelenföldön is volt szőlője. Az Attila utca, illetve körút 32. számú házban éltek hitvesével, s 1884-ben itt, a ház földszintjén nyitották meg vendéglőjüket, amelyet a budaiak szimplán csak Burgzsandárnak neveztek el annak tulajdonosáról. A vendéglő elsősorban a nyugalmazott katonatisztek, s Ferenc József budai tartózkodásakor az itt szolgáló húsvér burgzsandárok egyik találkozó helye volt.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
