100 éve történt: A Mátyás-templomban megnyitották a szentévet
Éppen 100 éve, 1924. december 28-an jelent meg az újságokban, hogy a Budavári Koronázó templomban ünnepélyes mise keretében megnyitották a jubileumi Szentévet. XI. Pius (1857-1939) 1924-ben hirdette ki az 1925-ös, a följegyzett Szentévek sorában a huszonegyedik Szentévet.
1924. december végén Magyarországon sokan már a számvetésre készültek, de sokhelyütt még nagyban zajlott az élet: ezekben a napokban adta át ünnepélyesen Bethlen István (1874-1946) miniszterelnök a forgalomnak a Csepel-szigetet Budapesttel összekötő első állandó átjárót, a Gubacsi-hidat, s ekkor adták át részlegesen a trianoni békeszerződés következtében a tengeri kikötőitől megcsonkított Magyarország új, a tengeri hajók fogadására is alkalmas kikötőjét, a Csepeli Szabadkikötőt. Az Operában a Faustot, a Nemzeti Színházban pedig A makrancos hölgyet adták.
A Szentév beköszöntésekor a vérzivatarokban megtizedelt emberiség, megfosztva ideáljaitól, kifosztva vagyonából, megtörve egészségében, állott ott a Szentév küszöbén
- írta meg a Magyar Katolikus Almanach 1927-ben.
De ekkor tért haza amerikai körútjáról Fedák Sári, színésznő is, aki nem titkolta egyesült államokbeli fellépése viszontagságait, illetve a szervezőkbe vetett hitének megtörését, s mérhetetlen csalódottságát:
Az a pénz, amit elharácsoltak tőlem, egy-két napig végletesnek látszó helyzetbe sodort, de az a művészi siker, amely a Manhattan Operában való fellépésemet kísérte, minden csalódásértés szenvedésért kárpótolt Hiklósi Ernőre és Vajda Dezsőre az amerikai törvények teljes szigora vár. Engem és amerikai magyarok várnak, akikkel most már csakugyan elválaszthatatlanul és örökre egybeforrtam. Megfogadtam és ha az Isten segít, állom is a szavamat: minden évben kimegyek hozzájuk.
- ídézte a szinésznőt Az est című lap aznapi száma.
Mindeközben a miniszterelnök pedig, feltehetően év végi feszültséglevezetésként a családjával korcsolyázott a műjégen.
Az szinte köztudott, hogy Liszt Ferenc egyik legjobb barátja, Augusz Antal itt az Úri utcában lakott palotájában, így nem véletlen, hogy a zeneszerző számos alkalommal vendégeskedett nála és többször koncertezett is a közeli Sándor-palotában. Az azonban már kevesek előtt ismert, hogy a nagy német "zeneköltő", karmester Richard Wagner is többször járt a Várnegyedben, s vezényelte is műveit a kortársak nagy örömére.
1872. szeptember 29-én, több mint 150 éve halt meg az első magyar operaénekesnő, a legendás díva, Déryné Széppataki Róza, akinek emlékezete most is itt él velünk, közöttünk a budai Krisztinavárosban.
Apponyi Albert gróf (1846-1933) a dualizmus korának meghatározó konzervatív politikusát a két világháború közötti revizionista korszak intellektuel hőseként, a párizsi tárgyaló asztalról lesepert magyar érvek arisztokrata harcosaként tisztelte - szinte egy emberként - a magyar nemzet, aki itt a Várnegyedben talált otthonra a felvidéki birtokok elvesztése után.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
