A Várnegyed legfontosabb terei több mint százéves fényképeken

Várnegyed, Bécsi kapu tér, 1896
Facebook
A Várnegyedből, illetve a Palotanegyedből álló "Budai Vár" mindig az ország közepének számított. Terei királyi udvaroknak adtak otthont, koronázások színhelyei voltak, s itt már réges-rég tartottak országgyűléseket, mikor a Parlament épülete még tervként sem született meg. Van olyan fénykép, amely nem százéves, hanem több mint 150 évvel készült. Virtuális időutazásra felkészülni: Vigyázz, kész, rajt!

A Várnegyedből, illetve a Palotanegyedből álló „Budai Vár” mindig az ország közepének számított. Terei királyi udvaroknak adtak otthont, koronázások színhelyei voltak, s itt már réges-rég tartottak országgyűléseket, mikor a Parlament épülete még tervként sem született meg. Van olyan fénykép, amely nem százéves, hanem több mint 150 évvel készült. Virtuális időutazásra felkészülni: Vigyázz, kész, rajt!

A mai Kapisztrán, egykori Nándor tér a Várnegyedben, a Mária Magdolna-templommal. Előtérben kissé balra az Artemisz-kút vagy ismertebb nevén Hébé-kút. A felvétel 1895 után készült. (Fortepan/BFL HU.BFL.XV.19.d.1.07.201)

 

 

Várnegyed, Kapiszrán tér, 1895, Fortepan
A Kapisztrán tér

 

A Szent György tér, balra a Sándor-palota, ma Köztársasági, ekkor még Miniszterelnöki palota a Budavári Palotanegyedben. A távolban a Várszínház, a mai Karmelita épülete. A kép jobboldalán a Honvédelmi Minisztérium épületének sarka látható. A felvétel 1894 körül készült.(Fortepan/BFL: HU.BFL.XV.19.d.1.07.012)

 

 

Várnegyed, Szent György tér, 1894
A Szent György tér

 

A Dísz tér a Várnegyedben, Zala György szobrászművész alkotásával, az 1893-ban átadott Honvéd-szoborral. A felvétel 1896, a millenium körül készült. (Fortepan/BFL: HU.BFL. XV. 19.d.1.07.031)

Várnegyed, Dísz tér, 1896
A Dísz tér

 

A Várnegyed-béli Szentháromság tér és a Mátyás-templom a Szentháromság utcából, a Hadik szobor irányából nézve. A felvétel 1874 körül készült, még a régi templomtoronnyal. (Forrás: Fortepan / BFL HU.BFL.XV.19.d.1.05.079)

 

Várnegyed, Szentháromság tér, 1874
A Szentháromság tér

 

A mai Bécsi kapu tér 1912-ben, az 1896-ban elbontott várkapu helye, amit korábban Szombat kapunak is hívtak. (Forrás: Fortepan/86052)

 

Várnegyed, Bécsi kapu tér, 1896
A Bécsi kapu tér

 

 

 

Kapcsolódó cikkeink

Huszka Jenő, a magyar operett hercege

1875-ben éppen ezen a napon, április 24-én született Szegeden Huszka Jenő zeneszerző, aki a bécsi operettel egyenrangúvá tette a magyart. Ha Kálmán Imre volt az operett császára, Lehár Ferenc a királya, akkor a Bob herceg zeneszerzője, Huszka Jenő volt a műfaj hercege. A magyar operettmuzsika klasszikusa, a legendás zeneszerző itt a vízivárosi Fő utcában, annak 15-ös számú házában élt egészen haláláig.