Ulpius Éva és Tamás nyomában a Várnegyedben
Álmaink Ulpius háza valóban létezik? Avagy hogyan kapcsolódik az Utas és holdvilág című regény a Budai Várhoz? Erről szól legújabb cikkünk.
Szerb Antal (1901-1945) regénye nem csupán a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotása, de igazi szerelem több millió magyar ember számára. Sőt, mivel az Utas és holdvilág című művet számtalan nyelvre lefordították, így megkockáztatható az a kijelentés is, hogy több millió európai szívét ejtette rabul az a varázslat, ami a művet az első sorától az utolsó soráig áthatja. De hogyan kapcsolódott a XX. század legnagyobb írózsenije és annak regénye a Budai Várhoz? Nos, erre próbálunk választ adni.
Eljutni vagy véletlenszerűen eltalálni az Utas és holdvilág magával ragadó világába olyan szellemi és esztétikai élménnyel párosul, amihez foghatót csak az igazán nagy írók remekművei nyújthatnak az olvasóknak. A sajátosan titokzatos regényvilág azonban számtalan izgalmas karaktert tartogat. Kik ezek a különleges szereplők? Milyen környzetben, hol és hogyan éltek? Az Utas és holdvilág egyik legérdekesebb alakja az Ulpius testvérpár. Ulpius Éva és Tamás a Várnegyedben élik emlékekkel, értékekkel, titkokkal teli mindennapjaikat. A hétköznapok valójában rejtelmes utazásokat jelentenek az ódon emlékekkel teli otthonuk múltjába. Hogy pontosan erre a titokzatos beavatással teli várbéli kalandozásra hol kerülhet sor a regényben? Szerb Antal regénye egy olyan Várnegyedben található budai villához vezet el, aminek ma már saját Facebook-oldala van és egykor Hunfalvy János (1820-1888)akadémikus és Csók István (1865-1961) festőművész otthonául is szolgált.
Turisták ezrei fényképezik az eklektikus, pazar villa századforduló világát felelevenítő csodáját. A Hunfalvy utca és az Ilona lépcső sarkán található épület tehát egy zseniális remekmű világát is felidézi mindazokban, akik szeretnék megfejteni a Várnegyed irodalomtörténet és írói fantázia alkotta különleges egyvelegét. Menjenek el, legyen ez zarándokhely a regény rajongói számára és tisztelgés az egyik legnagyobb magyar író emléke, Szerb Antal előtt.
Az éppen ma 1045 éve, 980. április 23-án Velencében született bencés szerzetes egyben első királyunk, Szent István fiának, Szent Imre hercegnek a nevelője is volt. Az 1083-ban, I. László király kezdeményezésére szentté avatott püspök vértanúságának helyét, az egykori Kelen-hegyet később róla, Szent Gellért hegyének nevezték el, az ezen létrejött - részben elsőkerületi – városrész pedig a Gellérthegy nevet viseli. A csanádi püspöki széket betöltő szerzetes életéről a későbbi korokban több legenda is született.
A Budai Vár tövében, a Mikó utca-Logodi utca sarkán álló ház egykori lakója néhány lépésre lakott a krisztinavárosi Havas Boldogasszony-templomtól. Bizonyára sokszor szemtanúja lehetett az ünnepi menetnek, amely ilyenkor indult meg a Roham utca felé, majd az Alagút utcán tért vissza. Az idén április 11-én éppen 125 éve született Márai Sándor alábbi verse több mint száz évvel ezelőtt, csupán 22 éves korában jelent meg a Kassai Naplóban.
Volt, aki a házsártos felesége elől menekült rendszerint a Hatvany-palotába és volt olyan, akinek az esküvőjét, de még a nászútját is Hatvany Lajos, a baráti körben csak Lacinak hívott báró állta. És persze rengetegen kaptak tőle rendszeres pénzjuttatásokat, pontosabban renumerációt ahogyan a fizetéskiegészítést akkoriban hívták, de volt olyan is, aki csak cipőt akart magának télire. Néhány önkényesen kiragadott példán keresztül mutatjuk be, hogy hogyan adakozott a valaha élt legnagyobb magyar mecénás.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
