Újra láthatóak Csontváry híres festményei a Magyar Nemzeti Galériában
Visszatértek Csontváry Kosztka Tivadar (1853–1919) festményei régi otthonukba, a Budavári Palotába. A festményeket még az év elején a festő születésének 170 éves évfordulójának alkalmából megrendezett kiállításra szállították a Szépművészeti Múzeumba.
Mint ahogyan arról korábban beszámoltunk a Taorminai görög színház romjai című alkotás elszállítása miatt még a Magyar Nemzeti Galéria kapuját is meg kellett bontani, ugyanis a kép mérete hatalmas, egész pontosan 302 × 570 centiméter, amely nem fért ki a kijáraton. A Szépművészeti Múzeumban utoljára 60 évvel ezelőtt, 1963-ban nyílt kiállítás Csontváry műveiből, most a felújított Ión-Pergamon Csarnokban voltak együtt láthatóak A taorminai görög színház romjai és a Baalbek, a Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben és a Mária kútja Názáretben, illetve a Jajcei és a Schaffhauseni vízesés, valamint a híres Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban című festmények.
Most azonban visszakerültek a helyükre, a Budavári Palotában található MNG-be a híres festmények. Az 1903-ban megfestett Schaffhauseni vízesés, az 1907-ben festett a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban, valamint az 1904-1905-ben készült A taorminai görög színház romjai című alkotás is a régi helyén várja a látogatóit.
A Budavári Palota minden újabb nemzedék számára egy különleges, felfedezni való hely marad, ami tele van érdekességgel. A BTM Vármúzeum ezen a nyáron is csatlakozott a Kajla-programhoz, így a Kajla-útlevéllel rendelkező látogatók szeptemberig díjmentesen léphetnek be a múzeumba. Kalandra fel!
A címben szereplő lakonikus mottó, Jungfer Gyula hitvallása, művészeti krédója volt. Az egykori díszműkovács iparművész díjnyertes alkotásai ma is Pest és Buda legcsodálatosabb épületeinek ékességei és valódi szemmágnesként funkcionálnak. Műremekei ma is visszaköszönnek többek között az Országház, az Operaház, a Várkert Bazár, illetve a Gresham-palota kovácsoltvas díszítéseiből és kapuiból.
Hess András 1473. júniusában nyomtatta ki Budán az első magyarországi ősnyomtatványt, A magyarok krónikáját vagy ismertebb nevén a Budai Krónikát. A feltehetően több történeti mű összeszerkesztéséből álló könyv több kódexben is ránk maradt. A magyarság történetét a hun-magyar eredettől egészen Mátyás király uralkodásáig bemutató krónika új, a Szent István Társulat gondozásában megjelenő kiadása igazi csemege a régi könyvek és általában a magyar történelem iránt érdeklődő nagyközönség számára. A kötet bemutatására május 19-én kerül sor a Budavári Palotában, a Szent György téren található Országos Széchenyi Könyvtárban.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
