A Csikós-udvaron is szuper karácsonyi hangulat várja a látogatókat!
2021-ben nyitották meg a nagyközönség előtt a Budavári Palota hátsó nyugati udvarát, az úgynevezett Csikós-udvart. A magyar emberek és a turisták elől is évtizedeken át elzárt, Tabánra néző terasz ma már szuper karácsonyi vásárnak ad otthont.
A Stöckl-lépcsőt és a Főőrség épületét az 1945-ös ostrom után nemhogy nem sikerült helyreállítani, de 1971-ben le is bontották azokat. Az udvar az itt álló eredetileg a századfordulóra rendezett párizsi világkiállításra készült " Lófékező " című műalkotásról kapta a nevét, amelyet a köznyelv csak szimplán „Csikós udvar”-nak hívott.
A lovasszobor, amely Ifj. Vastagh György (1868-1946), magyar szobrászművész keze munkáját dicséri mindig népszerű volt mind a magyarok, mind a turisták körében. A szobrot az 1900-as párizsi kiállítás után visszaszállították Magyarországra és a Várpalota udvari őrsége mögött helyezték el.
A második világháborúban azonban megsérült, majd a restaurált szobrot 1982-ben a Hunyadi udvaron helyezték el, ugyanis a Budavári Lovardát a kommunisták ideológiai okokból a Rákosi-korszakban bontásra ítélték.
Az itt elterülő teraszt, illetve udvart pedig lezárták, amit 2021-ben a Nemzeti Hauszmann Program keretein belül ismét megnyitottak a nagyközönség számára. Most pedig az adventi időszakban csodás hangulatú karácsonyi vásár várja az érdeklődőket. Mi pedig arra biztatunk mindenkit, hogy menjen fel a Várba és menjen el egy teára vagy forralt borra a Csikós udvarra, mert biztosan nem fog csalódni.
A helyreállított Hauszmann-rámpa, a Karakas pasa tornya, a Lovarda, az újjáépült Főőrség épülete és a Stöckl-lépcső pazar helyszínt és méltó környezetet, illetve hátteret biztosít az itt megrendezett karácsonyi vásár számára is. Szóval, kalandra fel!
A címben szereplő lakonikus mottó, Jungfer Gyula hitvallása, művészeti krédója volt. Az egykori díszműkovács iparművész díjnyertes alkotásai ma is Pest és Buda legcsodálatosabb épületeinek ékességei és valódi szemmágnesként funkcionálnak. Műremekei ma is visszaköszönnek többek között az Országház, az Operaház, a Várkert Bazár, illetve a Gresham-palota kovácsoltvas díszítéseiből és kapuiból.
Hess András 1473. júniusában nyomtatta ki Budán az első magyarországi ősnyomtatványt, A magyarok krónikáját vagy ismertebb nevén a Budai Krónikát. A feltehetően több történeti mű összeszerkesztéséből álló könyv több kódexben is ránk maradt. A magyarság történetét a hun-magyar eredettől egészen Mátyás király uralkodásáig bemutató krónika új, a Szent István Társulat gondozásában megjelenő kiadása igazi csemege a régi könyvek és általában a magyar történelem iránt érdeklődő nagyközönség számára. A kötet bemutatására május 19-én kerül sor a Budavári Palotában, a Szent György téren található Országos Széchenyi Könyvtárban.
Hétfő este „Széchenyi és Kossuth - avagy kinek volt igaza egy 180 évvel ezelőtti vitában” címmel tartott előadást a BTM Vármúzeum főigazgatója, Dr. Csorba László a Budavári Palotanegyedben található Szent István Kávéházban. Talán nem véletlen, hogy "Széchenyi és Kossuth" szerepelt az előadás címében és nem "Széchenyi vagy Kossuth"…
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
