Olyannyira, hogy a magyar nyelvben a farsangok helyszínét, sőt magát a mulatságot is a budai országház akkoriban franciásan “Redoute”-nak nevezett bálterméről reduttnak hívták. Buda városa és a báli mulatságok szinte egybeforrtak. Mi pedig minden e hagyományt ápoló és felelevenítő budai bálnak nagyon örülünk: a Pest-Buda Bál lesz a soron következő!
A farsangi időszak vízkereszttől húshagyókedd éjféléig tart, ez maga a báli szezon. Európában – eredetileg velencei mintára – már az 1600-as években pazar, fényűző jelmezes lakomákon mulattak az emberek. Nem csoda, hogy a maszkabálok és farsangok Magyarországon is hamar népszerűvé lettek.
Az sem véletlen, hogy Csokonai Vitéz Mihály 1799 telén megírt művének, a Dorottya, vagyis a dámák diadalma a fársángon című vígeposznak a cselekménye is egy ilyen mulatságon játszódik. A „redutt”-ok, ahogyan ezeket a bálokat – eredetileg a francia tánc-, illetve bálterem szóból – leginkább nevezték, fontos közösségi eseményekké váltak. Korábban már írtunk róla, hogy Mária Terézia egy magyar nemes miatt tiltotta be a maszkabálokat, azonban II. József újra engedélyt adott a magyaroknak arra, hogy a budavári országház egyik termében farsangi bálokat tartsanak. A Várnegyedben az Országház utca 28. és az Úri utca 49. között elterülő épülettömbben 1785 év végén már több bálterem várta a közönséget. Sőt, az uralkodó azt is engedélyezte a budaiaknak, hogy az ahhoz tartozó két szobát és a konyhát is használhassák a bálszezonban. Itt érdemes megemlítenünk, hogy a XVIII. századi bécsi bálok résztvevői gyakran a különleges szépnek számító díszmagyart viseltek jelmezként és persze az sem véletlen, hogy az első farsangi jelmezkölcsönző is itt a Budai Várban nyílt meg.
A Moll Jeromos által szerkesztett német nyelvű pesti újságban, a Der Neue Kurier aus Ungarn (1788-1799) egyik 1790-es számában olvashatjuk, hogy a várbeli Dísz tér egyik házának földszintjén kölcsönözhetők jelmezek, maszkok, keszkenők, illetve velencei mandolinok. Pesten csak évekkel később lehetett farsangi bált tartani, azonban amikor biztosan járhatóvá fagyott a Duna jege, akkor a pesti polgárok is inkább a budai farsangba jártak. Erről tudósít a Honművész 1833. évi december 26-i lapszámában megjelent egykori hirdetés is:
Budapesti táncz mulatságok jövő farsangban. Fischer Péter ur pesti műczukrász ’s a’ pestvárosi redoute-teremeinek békéje a’ budai országház teremeit is kibérlette. Legközelebb nyomtatásban adta tudtára a’ budapesti közönségnek, hogy a’ jövő 1834- ki farsangon mind a’ két említett teremekben öt-öt tánczmulatságot fog adni
Ha nem is ilyen blikkfangos hirdetéssel, de ma is olvashatunk báli meghívót, ugyanis jövő hétvégén, egész pontosan február 7-én, szombaton kerül megrendezésre a Pest-Buda Bál a budai Szent Margit Gimnáziumban. Lesz zene, tánc, svédasztalos vacsora, gasztronómiai Kaszinó és persze tombola is! A bál fővédnöke Fazekas Csilla, Budavár alpolgármestere lesz.
Belépőjegy ára: 5.000 Ft/fő
Támogató belépőjegy ára: 15.000 Ft/fő
A báli belépőjegy mindösszesen 5000 forint, míg a támogató belépőjegy 15000 forintba kerül, melyeket ITT lehet megvásárolni. Mindkettő tartalmazza a vendégváró italokat és falatokat, illetve az állófogadáson és báli programokon való részvételt. Az pedig igazán nagyvonalú felajánlás a szervezőktől, hogy a báli bevételt jótékony célra ajánlották fel, az Ökumenikus Segélyszervezet számára. Fontos, hogy a programon való részvétel regisztrációhoz kötött, melyekre jelentkezni február 2-ig, hétfő délig óráig lehet.
Cikkünkből kiderül, hogy a Várnegyed igazán autentikus helyszíne lehetne a mai, XXI. századi farsangi báloknak is. És ki tudja, még az is lehet, hogy jövőre akár már itt, a Várban is lesz újra bál. Viszont addig is a budaiak számára itt a Pest-Buda Bál! Mi biztosan ott leszünk!
