Újra a Várban: Itt, a József főhercegi palotában keresztelték, XII. Pius pápa volt a keresztapja, menekülniük kellett – videó!
A magyar királyi herceg gyermekkori képekkel és rengeteg történettel érkezett a Budavári Palotanegyedbe. A legmagyarabb Habsburgnak is nevezett József nádor ükunokájának, a József főhercegi palota egykori lakójának, Habsburg-Lotharingiai Mihálynak a keresztelőjét is itt, a Szent György téri palotában tartották. Szülei 1944-ben nyolc gyermekkel menekültek el Magyarországról, abban a hitben, hogy a háború után majd visszatérhetnek. Nem így történt, de…
… a Habsburg-ház magyar vagy más néven nádori ágának megalapítójának leszármazottja, Habsburg-Lotharingiai Mihály azonban visszatért szülőhazájába és ma is itt él közöttünk.
Az egykori épület 1892-től Habsburg-Lotharingiai Mihály dédapjának, József Károly Lajosnak (1833-1905) a tulajdonában állt, ő alakíttatta át, majd tőle fia, József Ágost (1872-1862) főherceg örökölte. A második világháborúban megsérült, 1968-ban ideológiai okok miatt felrobbantott palota teljes rekonstrukciója a Nemzeti Hauszmann Program keretében kezdődött meg 2021-ben és a XXI. századi technológiáknak köszönhetően az építkezés mára már egy látványos üteméhez érkezett.
Mint arról a Nagyonvár is beszámolt, ez alkalomból látogatott el az építkezésre Habsburg-Lotharingiai Mihály, de a szavak helyett beszéljenek inkább a képsorok.
A Budavári Palota minden újabb nemzedék számára egy különleges, felfedezni való hely marad, ami tele van érdekességgel. A BTM Vármúzeum ezen a nyáron is csatlakozott a Kajla-programhoz, így a Kajla-útlevéllel rendelkező látogatók szeptemberig díjmentesen léphetnek be a múzeumba. Kalandra fel!
A címben szereplő lakonikus mottó, Jungfer Gyula hitvallása, művészeti krédója volt. Az egykori díszműkovács iparművész díjnyertes alkotásai ma is Pest és Buda legcsodálatosabb épületeinek ékességei és valódi szemmágnesként funkcionálnak. Műremekei ma is visszaköszönnek többek között az Országház, az Operaház, a Várkert Bazár, illetve a Gresham-palota kovácsoltvas díszítéseiből és kapuiból.
Hess András 1473. júniusában nyomtatta ki Budán az első magyarországi ősnyomtatványt, A magyarok krónikáját vagy ismertebb nevén a Budai Krónikát. A feltehetően több történeti mű összeszerkesztéséből álló könyv több kódexben is ránk maradt. A magyarság történetét a hun-magyar eredettől egészen Mátyás király uralkodásáig bemutató krónika új, a Szent István Társulat gondozásában megjelenő kiadása igazi csemege a régi könyvek és általában a magyar történelem iránt érdeklődő nagyközönség számára. A kötet bemutatására május 19-én kerül sor a Budavári Palotában, a Szent György téren található Országos Széchenyi Könyvtárban.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
