Ma ünnepelné születésnapját Budavár egykori polgármestere, Katona Tamás
Lassan 10 éve nincs közöttünk az egykori történész, tanár, író és műfordító, Katona Tamás. Kevesen tudják, de az Eötvös-kollégium egykori tanára a kilencvenes években a Magyar Cserkészszövetség elnökekeként is tevékenykedett. Sőt, még az 50-es években – korát meghaladó módon - ő alapította Magyarország első cigány könyvtárát is. Katona Tamás a rendszerváltozás ikonikus alakja, az első szabadon választott parlament országgyűlési képviselője volt, majd 1994-tól a Várnegyed polgármestere. Rá emlékezünk születésnapján.
1932. február 2-án született Budapesten Katona Tibor főorvos és Halász Magdolna egyetlen gyermekeként. Katona Tamás dédapja Halász Imre, magyar hírlapíró, az egykori Pesti Napló és Pester Lloyd című lapok nagy tekintélyű munkatársa, Andrássy Gyula miniszterelnök sajtófőnöke volt. Nagyapja pedig, Halász Gyula, földrajztudós, nyelvész és lektor, a Nyugat egyik munkatársa volt. Dédapja és nagyapja első világháborús levelezése – amely szintén a Nyugat hasábjain jelent meg - nem csupán irodalmi szempontból, de történeti forrásként is több, mint érdekes.
Anyai nagyapám, Halász Gyula volt a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk c. műsorának megindítója. Apai nagyapám honvédszázadosként a várbeli Szent György téren található Honvédelmi minisztériumban dolgozott, s a közeli Fortuna utcában lakott - itt született édesapám, Katona Tibor. Az első háború után nagyanyám egyedül maradt a három gyerekkel, kitartását és konokságát jellemzi, hogy mindegyik gyerekének diplomát tudott adni. Apám orvos lett, nagyon kiegyensúlyozott ember volt, de nem csak emiatt mondhatom szerencsésnek magamat, hanem azért is, mert kitűnő iskolába jártam, mégpedig a fővárosban lévő Érseki Katolikus Gimnáziumba - amit 1948-tól Rákóczi Gimnáziumnak neveztek -, amely sokat követelt, de rengeteget adott is, felkészített az életre. A gimnazista korszakomban különösen emlékezetes volt a cserkészet, felelősségre nevelt, örömöt adott, hasznos ismeretekre tanított, a táborokkal és túrákkal pedig a vidéki Magyarországgal is megismertetett bennünket.
- nyilatkozta egyszer egy vele készült interjúban.
Katona Tamás ezer szállal kötődött a Várhoz, ő maga is itt élt, illetve már a gimnáziumot is itt a várköpenyen található Érseki Katolikus Gimnáziumban vagy más néven a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnáziumban végezte és végül itt is érettségizett 1950-ben. Ezután az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának könyvtár-magyar-arab szakos hallgatójaként tanult és noha politikai nézetei miatt többször kitiltották az egyetemről, tanulmányait el is végezte.
Tanulmányai befejezése és némi kitérő után két évtizeden át – többek között Konrád Györggyel, Bence Györggyel, valamint Kőszeg Ferenccel - az Európa Könyvkiadó felelős szerkesztője volt. Számos fordítása jelent meg ekkoriban, például marokkói, illetve indonéz népmeséket, arab elbeszéléseket, valamint angol, amerikai, francia és német regényeket fordított magyarra. Szerteágazó közéleti és tudományos tevékenysége ellenére sokan, mint az 1848-1949. évi forradalom és szabadságharc, illetve a tavaszi hadjárat egyik legkiemelkedőbb kutatójaként ismerték. Polgármesterként rengeteget dolgozott a Vár felújításán, szépítésén és vonzóvá tételén. 2000-től 2002-ig Magyarország varsói nagykövete volt. Sokan emlékezhetnek Katona Tamásnak Ráday Mihállyal közösen tartott, a rendszerváltás utáni magyar televíziózás egyik ikonikus, tizennégy éven át futó március 15-i, ünnepi műsorára.
Katona Tamás 2013. június 28-án hosszan tartó súlyos betegség után hunyt el.
Az egykori polgármester – a történelmi helyszínek nagy kutatójaként - szinte minden emléktáblát ismert a Várkerületben. Ki tudja, talán halálának 10 évfordulóján elérkezünk oda, hogy Ő is kiérdemel egyet.
(Fotó: MTI)
Az éppen ma 1045 éve, 980. április 23-án Velencében született bencés szerzetes egyben első királyunk, Szent István fiának, Szent Imre hercegnek a nevelője is volt. Az 1083-ban, I. László király kezdeményezésére szentté avatott püspök vértanúságának helyét, az egykori Kelen-hegyet később róla, Szent Gellért hegyének nevezték el, az ezen létrejött - részben elsőkerületi – városrész pedig a Gellérthegy nevet viseli. A csanádi püspöki széket betöltő szerzetes életéről a későbbi korokban több legenda is született.
A Budai Vár tövében, a Mikó utca-Logodi utca sarkán álló ház egykori lakója néhány lépésre lakott a krisztinavárosi Havas Boldogasszony-templomtól. Bizonyára sokszor szemtanúja lehetett az ünnepi menetnek, amely ilyenkor indult meg a Roham utca felé, majd az Alagút utcán tért vissza. Az idén április 11-én éppen 125 éve született Márai Sándor alábbi verse több mint száz évvel ezelőtt, csupán 22 éves korában jelent meg a Kassai Naplóban.
Volt, aki a házsártos felesége elől menekült rendszerint a Hatvany-palotába és volt olyan, akinek az esküvőjét, de még a nászútját is Hatvany Lajos, a baráti körben csak Lacinak hívott báró állta. És persze rengetegen kaptak tőle rendszeres pénzjuttatásokat, pontosabban renumerációt ahogyan a fizetéskiegészítést akkoriban hívták, de volt olyan is, aki csak cipőt akart magának télire. Néhány önkényesen kiragadott példán keresztül mutatjuk be, hogy hogyan adakozott a valaha élt legnagyobb magyar mecénás.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
