Új kiállítással várja a látogatókat a BTM

„Budapest, Budapest, te csodás” – szólt a Fényes Szabolcs által megzenésített dal. És igen, tényleg csodás, hiszen minden magyar büszke lehet az ország fővárosára, Budapest ugyanis minden kétséget kizáróan az egyik legszebb a világ városai között. És ennek ékköve a Budavári Palota, ahol a Budapest-hatás – Fővárosi kötődések és identitások című kiállítás is megtekinthető.

De milyen is valójában budapestinek lenni?

Erre a sokféleképpen megválaszolható és megélhető kérdésre ad választ a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumának legújabb, 2023. május 5-én megnyitott kiállítása, amely az 1873. évi városegyesítés 150 éves évfordulójának egyik kiemelt eseményeként közel egy évig lesz látogatható a Vármúzeumban.

Hogyan ragadható meg egy város atmoszférája, hogyan ábrázolható egy kiállításon, milyen eszközökkel mutatható be a sokféleség és sokszínűség? Beszélhetünk egyáltalán „budapestiségről”? Ha csak az 1873 óta eltelt másfél évszázadot vesszük alapul, a város képét és kultúráját alapvetően meghatározta a „befogadás” gesztusa, az, hogy a magyarok mellett németek, zsidók, romák, közeli és távoli vidékről betelepülők találták meg helyüket, hozták létre a maguk közösségeit itt, és adták a „közösbe” a saját hagyományaikat. Óbuda, Buda és Pest egyesülését követően apróbb-nagyobb települések csatlakoztak a városhoz, ma már a nagytétényi vagy a soroksári, a cinkotai vagy a békásmegyeri lakos ugyanúgy budapestinek tekinti magát, mint a rózsadombi vagy az erzsébetvárosi – bárhonnan érkeztél és bármikor, hogy a fővárosban élj vagy dolgozz, bármelyik etnikum vagy felekezet kultúráját követed, lakhatsz a belvárosban, lakótelepen vagy a zöldövezetben… valamilyen budapesti identitással biztosan rendelkezel.

– írják a múzeum honlapján található beharangozóban.

A Barokk csarnokban, illetve udvarban felállított úgynevezett dobozinstallációban régi filmhíradókkal és filmrészletekkel próbálják előcsalogatni a látogatók nosztalgikus érzéseit és egyben választ adni az identitás kérdésére. A kiállítás alapja azonban nem ez, hanem 41 interjú, amelyből a budapesti identitás körvonalazódik.

Többek között Kemény Dénes vízilabdázó, Lakatos Mónika énekesnő, Pataki Ágnes modell és filmproducer, Saly Noémi történész, Csőre Gábor színművész, Pál Marci aktivista, Oltai Kata művészettörténész, valamint a Gundel és az Auguszt család tagjai mesélnek Budapesthez fűződő viszonyukról.

Szóval, mi mindenkit arra biztatunk, hogy élje meg budapestiségét ebben az érdekes kiállításban, mert budapestinek lenni jó!

Kapcsolódó cikkeink