Ki volt az a művésznő, aki az ötvenes években virágokkal díszítette a Mátyás-templom oltárát?
A Budai Vár idősebb lakói még ma is őrzik emlékezetét, annak a különlegesen bátor és nagyszerű festőnőnek, aki az ötvenes években a romjaival magára hagyott Várhegy vadvirágos lankáin gyűjtötte a Mátyás-templom oltárának díszeiül szánt csokrokat. Akkoriban ez bátorságnak számított.
Feszty Masa festőnő (1895–1979), akinek az emléktáblája a Dísz tér 10. számú ház Tóth Árpád sétány felé néző szárnyának falán található, különleges ember volt a vári lakosok között.
Nem félt a retorziótól, mert valahogy sejtette, hogy az Égiek majd gondoskodnak arról, hogy imádságban született festményeit megalkothassa, neki pedig elég volt, ha az éhezéstől megmenekült.
Feszty Masa az ötvenes években a jezsuitáktól kapott sorozatos megrendeléseket: a jezsuita szenteket megfestő művész egész életét mások segítése jellemezte. Bár pénze nem volt, művészetével mégis gyógyítani tudott. Az ostrom után a Margitszigeten, egy a hadirokkant katonáknak szervezett átmeneti otthonban csonkolt, lábnélküli, félkezű katonákat tanított festeni. Feszty Masa a festészet szeretetét szüleitől örökölte. Művészcsaládból származott: Feszty Árpád és Jókai Róza leányaként olyan nagyszülőkkel is büszkélkedhetett, mint Jókai Mór és Laborfaly Róza. Az elsősorban szentek portréit és oltárképeket megalkotó művész a transzcendens világ, mélyen valásos világ felé édesanyja elvesztése után fordult. Az anyagi javak nem motiválták, azonban az elesettek iránt érzett irgalom annál inkább. A festőművész a Budai Várat tekintette második otthonának.
Feszty Árpád lánya több mint 30 éven át élt és alkotott az említett Dísz téri házban. Noha életének utolsó éveit Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, Domaházán töltötte, mégis a Budai Várban eltöltött évtizedek voltak a legmeghatározóbbak számára.
Ezen a héten pénteken, a Budai Borszalon rendezvénysorozatának legújabb állomásán az Illés együttes egykori frontembere, Szörényi Levente, illetve fia, Szörényi Őrs mutatta be badacsonyi családi pincészetük borait. A Kossuth- és Erkel Ferenc díjas zeneszerző 1945. április 26-án született, tehát éppen most töltötte be 80 életévét, ezért mind a szervezők, mind az I. kerület alpolgármestere, Fazekas Csilla is elsők között köszöntötte fel és méltathatta a művészt.
A Budai Várnegyed délnyugati oldalán elhelyezkedő Tóth Árpád sétányon végig gázolt a történelem, a fal kövei sok jelentős történésnek voltak tanúi. Az egykori Bastei promenad, azaz Bástya sétány, 1930-ban Horthy Miklós sétány lett, majd egy évre rá a még szintén élő államférfiról, gróf Bethlen Istvánról nevezték el. A csodás budai panorámával rendelkező sétány mára a tavasz fénypontjának, a cseresznyevirágzásnak legszebb hazai színtere. Ma már nem csak a budapestiek gyönyörködnek, de vidékről is sokan látogatnak el ide japán díszcseresznye fasor csodálatos látványa miatt áprilisban. Ha egy évben csak egyszer jössz fel a Várba, akkor most legyen az!
Éppen ma van a tavaszi nap-éj egyenlőség, vagyis a csillagászati tavasz kezdete. Mi mással köszönthetnénk azt a csodás évszakot, mint egy valaha a Várnegyedben élt költő télbúcsúztató és a tavaszi feltámadást köszöntő versével, amely itt az egykori Bástya sétányon íródott, s amely 1946 óta már épp e költő nevét viseli.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
