Tudtad, hogy az Országos Széchényi Könyvtár interaktív kiállítással is várja a látogatókat?
Pedig az intézménytörténeti kiállítás felújított környezetben, újrarendezve mutatja be a klasszikus könyvtári enteriőrt, a könyvtárosok és olvasók 1802 és 1985 közötti szellemi-tárgyi környezetét. A műemléki és könyvtártörténeti értékű bútorok, egykori intézményi feliratok, irodaszerek, a feldolgozó- és műhelymunkában használt gépek és eszközök, dokumentumok és fényképek láthatók.
A kiállítás művelődéstörténeti jelentősége abban rejlik, hogy nemcsak a nemzeti könyvtárból, hanem a magyarországi könyvtári és más intézményi berendezésekből, illetve irodaszerekből is ízelítőt ad.
Magyarországon elsőként ráadásul egy több mint nyolc méteres interaktív érintőképernyő teszi lehetővé, hogy egyszerre többen is böngészhessék a könyvtár történetét. A képernyőkön különböző méretű és kialakítású katalógusfiókokat megérintve, mintegy kihúzva azokat, jelennek meg a külömnböző látványelemekkel.
Az állandó kiállítás olvasójeggyel látogatható keddtől szombatig 10 és 18 óra között.
Ha valaki egyébként nem tudná, az Országos Széchényi Könyvtár csak néhány évvel a rendszerváltás előtt, 1985-ben költözött be a Budavári Palotába. Sokáig a Magyar Nemzeti Múzeum épületében működött, de már a XIX. században kinőtte a rendelkezésére álló helyet, ezért az I. világháború előtt is szó volt arról, hogy a könyvtárnak önálló, saját épület kell. Ezt azonban sokáig nem sikerült megoldani. 1959. december 30-án döntött az akkori kormány Gazdasági Bizottsága arról, hogy a palotaegyüttesbe kulturális intézmények költözzenek, így Széchényi Könyvtár a Budavári Palota F épületét kapta meg.
Akkor úgy hitték, hogy a könyvtár részére a Várban kialakítandó hely 50 évre megoldja a problémát, ám senki sem gondolta, hogy az új környezetben csak 26 év múlva debütálhat, azaz addig eltelik annak a bizonyos ötven évnek a fele.
A II. világháború pusztítása után a helyreállítás évtizedeket vett igénybe, sőt az 1950-es évek átalakításai nem is igazán javítottak a helyzeten.
A Múzeum körúti épületben végül 1984. december 22-én tartott nyitva utoljára a könyvtár. A krónikák még az utolsó távozó olvasó nevét is feljegyezték, aki Vörös Károly történész volt. A könyvtár költözése 6 hónap alatt lezajlott, az átadásra 1985. április 2-án került sor.
Gerardo di Sagredo, Gerardus, vagy ahogyan a magyarok ismerik Gellért püspök 980. április 23-án született Velencében. A hazánkba téríteni érkező bencés szerzetes egyben első királyunk, Szent István fiának, Szent Imre hercegnek a nevelője is volt. Az 1083-ban, I. László király kezdeményezésére július 26-án szentté avatott katolikus püspök vértanúságának helyét, az egykori Kelen-hegyet később róla, Szent Gellért hegyének nevezték el, az ezen létrejött - részben I. kerületi – városrész pedig régóta a Gellérthegy nevet viseli. A csanádi püspöki széket betöltő szerzetes életéről a későbbi korokban számos legenda is született.
Teleki Pál, az elismert földrajztudós, cserkészvezető és nem mellesleg kétszer megválasztott magyar miniszterelnök ezer szállal kötődött a Budai Várhoz. Noha az egykori kormányfő otthona Pesten, a Harmincad utca és a mai József nádor tér sarkán álló Teleki-palotában volt, mégis a sokak által azóta is vitatott tragikus öngyilkossága ide, a Sándor-palotához köti az elveihez körömszakadtáig és haláláig ragaszkodó tudós-politikust. Történelmi megítélése ma sem egységes, de az biztos, hogy jelentős alakja, fontos szereplője volt a XX. századi magyar politikának.
Igaz, csak ideiglenesen. A Királyi Várkert száz esztendővel ezelőtt nyílt meg átmenetileg a sokaság számára addig, amig Horthy Miklós kormányzó családjával a gödöllői Grassalkovich-kastélyban töltötte nyári szabadságát. Kevesen tudják, de a Duna szintjén található mai Várkert Bazárt elsősorban Várbazárnak hívták, s a ma Savoyai Terasznak nevezett, Magyar Nemzeti Galéria előtt elterülő rész volt maga a Várkert.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
