Tudtad, hogy az Országos Széchényi Könyvtár interaktív kiállítással is várja a látogatókat?
Pedig az intézménytörténeti kiállítás felújított környezetben, újrarendezve mutatja be a klasszikus könyvtári enteriőrt, a könyvtárosok és olvasók 1802 és 1985 közötti szellemi-tárgyi környezetét. A műemléki és könyvtártörténeti értékű bútorok, egykori intézményi feliratok, irodaszerek, a feldolgozó- és műhelymunkában használt gépek és eszközök, dokumentumok és fényképek láthatók.
A kiállítás művelődéstörténeti jelentősége abban rejlik, hogy nemcsak a nemzeti könyvtárból, hanem a magyarországi könyvtári és más intézményi berendezésekből, illetve irodaszerekből is ízelítőt ad.
Magyarországon elsőként ráadásul egy több mint nyolc méteres interaktív érintőképernyő teszi lehetővé, hogy egyszerre többen is böngészhessék a könyvtár történetét. A képernyőkön különböző méretű és kialakítású katalógusfiókokat megérintve, mintegy kihúzva azokat, jelennek meg a külömnböző látványelemekkel.
Az állandó kiállítás olvasójeggyel látogatható keddtől szombatig 10 és 18 óra között.
Ha valaki egyébként nem tudná, az Országos Széchényi Könyvtár csak néhány évvel a rendszerváltás előtt, 1985-ben költözött be a Budavári Palotába. Sokáig a Magyar Nemzeti Múzeum épületében működött, de már a XIX. században kinőtte a rendelkezésére álló helyet, ezért az I. világháború előtt is szó volt arról, hogy a könyvtárnak önálló, saját épület kell. Ezt azonban sokáig nem sikerült megoldani. 1959. december 30-án döntött az akkori kormány Gazdasági Bizottsága arról, hogy a palotaegyüttesbe kulturális intézmények költözzenek, így Széchényi Könyvtár a Budavári Palota F épületét kapta meg.
Akkor úgy hitték, hogy a könyvtár részére a Várban kialakítandó hely 50 évre megoldja a problémát, ám senki sem gondolta, hogy az új környezetben csak 26 év múlva debütálhat, azaz addig eltelik annak a bizonyos ötven évnek a fele.
A II. világháború pusztítása után a helyreállítás évtizedeket vett igénybe, sőt az 1950-es évek átalakításai nem is igazán javítottak a helyzeten.
A Múzeum körúti épületben végül 1984. december 22-én tartott nyitva utoljára a könyvtár. A krónikák még az utolsó távozó olvasó nevét is feljegyezték, aki Vörös Károly történész volt. A könyvtár költözése 6 hónap alatt lezajlott, az átadásra 1985. április 2-án került sor.

Az éppen ma 1045 éve, 980. április 23-án Velencében született bencés szerzetes egyben első királyunk, Szent István fiának, Szent Imre hercegnek a nevelője is volt. Az 1083-ban, I. László király kezdeményezésére szentté avatott püspök vértanúságának helyét, az egykori Kelen-hegyet később róla, Szent Gellért hegyének nevezték el, az ezen létrejött - részben elsőkerületi – városrész pedig a Gellérthegy nevet viseli. A csanádi püspöki széket betöltő szerzetes életéről a későbbi korokban több legenda is született.

A Budai Vár tövében, a Mikó utca-Logodi utca sarkán álló ház egykori lakója néhány lépésre lakott a krisztinavárosi Havas Boldogasszony-templomtól. Bizonyára sokszor szemtanúja lehetett az ünnepi menetnek, amely ilyenkor indult meg a Roham utca felé, majd az Alagút utcán tért vissza. Az idén április 11-én éppen 125 éve született Márai Sándor alábbi verse több mint száz évvel ezelőtt, csupán 22 éves korában jelent meg a Kassai Naplóban.

Volt, aki a házsártos felesége elől menekült rendszerint a Hatvany-palotába és volt olyan, akinek az esküvőjét, de még a nászútját is Hatvany Lajos, a baráti körben csak Lacinak hívott báró állta. És persze rengetegen kaptak tőle rendszeres pénzjuttatásokat, pontosabban renumerációt ahogyan a fizetéskiegészítést akkoriban hívták, de volt olyan is, aki csak cipőt akart magának télire. Néhány önkényesen kiragadott példán keresztül mutatjuk be, hogy hogyan adakozott a valaha élt legnagyobb magyar mecénás.