Huszka Jenő, a magyar operett hercege
1875-ben éppen ezen a napon, április 24-én született Szegeden Huszka Jenő zeneszerző, aki a bécsi operettel egyenrangúvá tette a magyart. Ha Kálmán Imre volt az operett császára, Lehár Ferenc a királya, akkor a Bob herceg zeneszerzője, Huszka Jenő volt a műfaj hercege. A magyar operettmuzsika klasszikusa, a legendás zeneszerző itt a vízivárosi Fő utcában, annak 15-ös számú házában élt egészen haláláig.
Kultkocsmából a Víziváros régi-új legendája: A Rajkai-sztori
Cikkünkből kiderül, hogy miért lett a vízivárosi Isolabella nevű kultkocsmából néhány éve Rajkai Espresso.
E napon született Jókai Anna
Jókai Anna, magyar író- és költőnő, a vízivárosi szalon névadója 1932-ben éppen ezen a napon, november 24-én született Budapesten.
135 éve született a világhírű magyar orientalista, Baktay Ervin
135 éve, 1890. június 24-én született erdőbaktai Baktay Ervin, aki éppen száz évvel ezelőtt, 35 évesen magyarosította nevét Gottesmann Ervinről, s aki számos európai egyetemen tartott előadásokat India kultúrájáról. Baktay 1956-ban egyike volt azon néhány Kelet-kutató közül a világból, akiket az indiai állam hivatalosan is meghívott a Buddha születésének 2500. évfordulójára megrendezett nagyszabású ünnepségsorozatra. Egy ideig itt a Vízivárosban, a Szilágyi Dezső téren élt.
Egy skót mérnök, aki nagy szerencsénkre Budán találta meg a boldogságot
„Nagy szerencsénkre…” – írtuk a címben, nem véletlenül, hiszen ez a skót mérnök volt a budapesti Széchenyi lánchíd építésének vezetője, valamint a budai Váralagút tervezője és főmérnöke is. S, aki 1866. június 23-án, tehát ezen a napon halt meg Budán. Ma már annyira evidens, hogy van, de a Lánchíd a skót mérnök főművével, a váralagúttal vált teljes értékűvé, ez teremtett valóban közvetlen kapcsolatot Pest és Buda között. Addig ugyanis a Várhegy megkerülésével lehetett csak az újonnan épült, Pestet Budával összekötő Lánchidat megközelíteni a Krisztinaváros, a Tabán, illetve a Hegyvidék felől és fordítva.