Így teltek a szilveszter előtti napok a szovjetek által ostromlott Várban
Hogyan teltek ezek a napok a vöröshadsereg általi folyamatos bombázás alatt álló, élelmiszer-utánpótlás és ivóvíz nélkül maradt Várnegyedben?
Egy szentember, aki gyerekekkel alapított köztársaságot: Sztehlo Gábor
Álom az államban – mondhatnánk. Az evangélikus lelkész a vészkorszakban zsidó gyermekek százait mentette meg a biztos haláltól. Majd a háború után a háborúban elvérzett országban alapított egy várost a legelesettebbeknek: a gyereknek. Ez volt az úgynevezett Örömváros vagy más néven Gaudiopolis. Otthon melege nélkül maradt árvákat nevelt emberségre egy borzalmas és embertelen világban. Sztehlo Gábor áldozatos munkásságáról nem lehet elégszer írni és beszélni, mi magunk is többször írtunk munkásságáról, de ahányszor csak alkalmunk lesz rá, mindig meg fogjuk tenni, mert hisszük, hogy az ilyen szentemberek minden időben példával szolgálnak mindannyiunk számára.
Egy kétségbeesett túlélési kísérlet, amelyben civilek ezrei haltak meg
1944. december 26-án zárult be az szovjetek ostromgyűrűje Budapest körül. Innentől kezdve 51 napon át tartott Budapest ostroma. Az irtózatos pusztítás városunk testén beforratlan seb maradt. Az orosz megszállóktól rettegő lakosság egy része úgy döntött, hogy a Budán, illetve a Várban ragadt német és magyar katonákat követve megpróbál kijutni a kelepcéből. Az alábbi cikk azokról az ártatlan áldozatokról szól, akik ezt az utat választották. Emlékezzünk rájuk kegyelettel!
„Hihetetlen, de a rettegésben versek is születnek…” – 80 éve született Illyés Gyula verse, a Buda 1945. január
Illyés Gyula a háború első néhány évében még itt élt a Várban, az Alagút utca és a Logodi utca sarkán álló ház legfelső emeletén második feleségével, Kozmutza Flórával. Az ostromot persze ők is légópincében vészelték át, de ekkor is születtek versek, ekkor is a nyelv, a szavak, az irodalom segített sokaknak, hogy emberek maradjanak a legnagyobb veszedelmek között.
80 éve történt a Maros utcai nyilas vérengzés
1945. január 12-én, tehát éppen 80 éve ezen a napon az egykori I. kerületi, Chevra Kadisa Budai Izraelita Szentegylet Gyógyintézet vagy ismertebb nevén a Maros utcai zsidókórház udvarán 44 nőt és 40 férfit gyilkoltak le kíméletlenül szadista nyilasok. Az elvetemült gyilkosok betegeket, ápolókat, s orvosokat egyszerre lőttek bele az általuk megásatott tömegsírba.