80 éve történt a Maros utcai nyilas vérengzés
1945. január 12-én, tehát éppen 80 éve ezen a napon az egykori I. kerületi, Chevra Kadisa Budai Izraelita Szentegylet Gyógyintézet vagy ismertebb nevén a Maros utcai zsidókórház udvarán 44 nőt és 40 férfit gyilkoltak le kíméletlenül szadista nyilasok. Az elvetemült gyilkosok betegeket, ápolókat, s orvosokat egyszerre lőttek bele az általuk megásatott tömegsírba.
„A tó beállt, a tó türelmes, bólint, ha a tél szól neki…” – Szabó Magda verse a januárról
Kevesen tudják, de Szabó Magda irodalmi pályáját eredetileg „Újholdas” költőként kezdte. Két verseskötete jelent meg, az egyik a 1947-ben Bárány, a másik 1949-ben Vissza az emberig címmel. Ennek elismeréseként és itt a Krisztinavárosban történt vele az is, amikor 1949-ben körülbelül félnapra megkapta a Baumgarten-díjat. Ugyanis még azon a napon, amikor neki ítélték az elismerést – Németh Lászlóval egyetemben – a kommunisták politikai nyomásásra vissza is vonatták azt.
80 éve éppen szenteste reggelén végezték ki a nyilasok Bajcsy-Zsilinszky Endrét
A háborúval járó kegyetlenséget csak a tudatlan és kíméletlen emberi gyarlóság, a vér- és bosszúszomjas szociopata gyilkosok tudják még borzalmasabbá tenni. Igen, Bajcsy-Zsilinszky Endrét (1886-1944) 80 éve éppen ezen a napon, szenteste reggelén akasztották fel hóhérai. Noha a mai nap valami egészen másról szól, mégis azt gondoljuk, hogy ezen a napon – szemérmességünket félretéve – az ezen a napon mártírhalélt halt vértanúról is meg kell emlékeznünk. Emléke legyen áldott!
Felemás őszi vers Kányádi Sándortól
Az éppen 95 éve született Kossuth-díjas költő, Kányádi Sándor (1929-2018) 2002-ben megjelent verseskötete egy különlegesen színes lírai alkotás, amelyben nem a versek felemásak, hanem a könyv egyik fele más, mint a másik fele. A kötete egyik legszebb versével üdvözöljük ezt a szép, fényes októberi napot.
Ottlik Gézára, az Iskola a határon írójára emlékezünk
1990. október 9-én halt meg Ottlik Géza (1912-1990) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, műfordító. Az Iskola a határon írója a valóságban egy iskola mellett élt a krisztinavárosi Horváth-kertnél, az iskola pedig az egykoron Werbőczy Gimnázium névre, ma Petőfire keresztelt Gimnázium volt.