Miben látta az élet értelmét Márai Sándor? Egy januári írásában árulta el titkát…

1938-ban jelent meg a Mikó utca-Logodi utca sarokházában élő író, Márai Sándor (1900-1989) A négy évszak című kötete, amely részben az öt évvel később kiadott Füves könyv előzményének tekinthető. A prózai epigrammákat, sztoikus bölcsességeket, lakonikus gondolatokat csokorba szedő gyűjtemény lírikus hangvétele prózaversekké hajlítják a költői igényességgel, mégis rím nélküli, de abszolút hallással megkomponált mondatokat. Ebből idézzük most Márai különleges, január kapcsán megfogalmazott gondolatait, amelyek elvezetnek bennünket az író legmélyebb, lételméleti fejtegetéseihez, amelyben arra próbál választ találni és adni, hogy mi az élet értelme.

„A versei jók, maga tehetséges…” – a januárban született Nemes Nagy Ágnesre emlékezünk Január című versével

Éppen holnap ünnepeljük a XX. század legtehetségesebb magyar költőnőjének, Nemes Nagy Ágnesnek a születésnapját, aki 1922. január 3-án született Budapesten. Januárról szóló verse is bizonyíték arra, hogy méltatlanul keveset hallunk és beszélünk róla, pedig versei a modern magyar irodalom legnagyobbjainak arcképcsarnokába predesztinálják. A magyar irodalom egyik legnagyobb ismerője és művelője, Szerb Antal írta a verseit számára véleményezésre megküldő fiatal költőnőnek válaszlevelében: „arra biztatom, hogy folytassa!”