
Széchenyi vagy Kossuth – ez itt a kérdés?
Hétfő este „Széchenyi és Kossuth - avagy kinek volt igaza egy 180 évvel ezelőtti vitában” címmel tartott előadást a BTM Vármúzeum főigazgatója, Dr. Csorba László a Budavári Palotanegyedben található Szent István Kávéházban. Talán nem véletlen, hogy "Széchenyi és Kossuth" szerepelt az előadás címében és nem "Széchenyi vagy Kossuth"…
Mégis mi más lehetett volna a témája a Budavári Történelmi Kaszinó előadásának március idusának hetén, mint az 1848-as forradalom és szabadságharchoz kapcsolható két legnagyobb XIX. századi magyar államférfi vitájának kérdése. A Szent István Kávéházban megtartott rendezvény előadója pedig nem is lehetett volna más, mint a téma egyik legkiválóbb szakértője, Dr. Csorba László történész.

Mik voltak a legjelentősebb különbségek Kossuth és Széchenyi Magyarország-víziójában? Melyek voltak az egyik és mik a másik fél legnagyobb tettei, produktumai? Milyen érvek szólnak az egyik és mik a másik személy elképzelései mellett?
Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket feszegetett e hét hétfői előadásának alkalmával az immáron hagyományosan a Szent István Kávéházban megtartott Budavári Történelmi Kaszinó és Tudástér legutóbbi rendezvényén. A rendezvény főszervezői ezúttal is Dr. Seifert Tibor, a Budavári Történelmi Kaszinó és Dr. Szatmári Péter a Budavári Tudástér alapítói voltak.
A’ türékeny papír minden hazugságot és összeférczelt szemérmetlen bókot fölveszen; de a’közvélemény — habár néha botlik is — elébb-utóbb igazságot szolgáltat, ’s elleneit a’ kora feledés sírjába temeti. — Édes érzelemmel villanyozta át ereimet annak hallása, hogy a’ sokat változott, (?) de azért még mindig szeretett Széchenyi épen olly derék katona volt,mint a’ milly erélyesen cselekvő hazafi lett azután. — Széchenyi nyilvános pályája körüli szemlélődésbe sülyedvén , gondolatim a’ vele olly sokszor együtt neveztetni hallott Kossuthra szállának , mert hiszen az elfogulatlan hazafi Széchenyi mellé önkénytelenül Kossuthot látja soroztatni a’ cselekvőleges haladás terén ; ’s gondolatim azon, már olly sokfelé vitatott kérdésnél nyugvának meg: Széchenyi vagy Kossuth-e jelenleg nagyobb és erődúsabb vezér?
- jelent meg az Életképek 1846. junius 13-i lapszámában Telegdi Kovách László (1816-1894) ügyvéd, író Csatári Ottó írói álnéven megjelent írásában. Tehát már a kortársaikat is fglalkoztatta a kérdés., hogy a legnagyobb magyarnak vagy a haza atyjának van-e igaza.

Az jellemzően történészekből álló közönség értően hallgatta a BTM Vármúzeum igazgatójának érdekfeszítő előadását. Az este során sok érdekes dolog hangzott el, sok minden megtudhattunk a neves előadótól, de eldönteni feltehetően ezután sem lehet, hogy kinek volt igaza egy közel kétszáz évvel ezelőtti vitában, s talán nem is kell...
Az előadást hozzáértő kérdések, hozzászólások és előadói válaszok követték. Az előadást követő kaszinós beszélgetések pedig mint mindig, ezúttal is fergeteges és szellemesek voltak, ahogy általában. Ezuton is köszönjük a tartalmas estét!


Hess András 1473. júniusában nyomtatta ki Budán az első magyarországi ősnyomtatványt, A magyarok krónikáját vagy ismertebb nevén a Budai Krónikát. A feltehetően több történeti mű összeszerkesztéséből álló könyv több kódexben is ránk maradt. A magyarság történetét a hun-magyar eredettől egészen Mátyás király uralkodásáig bemutató krónika új, a Szent István Társulat gondozásában megjelenő kiadása igazi csemege a régi könyvek és általában a magyar történelem iránt érdeklődő nagyközönség számára. A kötet bemutatására május 19-én kerül sor a Budavári Palotában, a Szent György téren található Országos Széchenyi Könyvtárban.

Hétfő este „Széchenyi és Kossuth - avagy kinek volt igaza egy 180 évvel ezelőtti vitában” címmel tartott előadást a BTM Vármúzeum főigazgatója, Dr. Csorba László a Budavári Palotanegyedben található Szent István Kávéházban. Talán nem véletlen, hogy "Széchenyi és Kossuth" szerepelt az előadás címében és nem "Széchenyi vagy Kossuth"…

Nem véletlenül február 25-e a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja: 1947-ben ezen a napon hurcolták el Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a Váci utca 47. számú házban található lakásából a Rákosi Mátyás által vezetett kommunisták megbízására és koholt vádja alapján a hazánkat megszállóként elnyomó szovjet hatóságok.