A Budavári Palotában mutatják be az első hazai nyomtatott könyv, a Budai Krónika legújabb kiadását
Hess András 1473. júniusában nyomtatta ki Budán az első magyarországi ősnyomtatványt, A magyarok krónikáját vagy ismertebb nevén a Budai Krónikát. A feltehetően több történeti mű összeszerkesztéséből álló könyv több kódexben is ránk maradt. A magyarság történetét a hun-magyar eredettől egészen Mátyás király uralkodásáig bemutató krónika új, a Szent István Társulat gondozásában megjelenő kiadása igazi csemege a régi könyvek és általában a magyar történelem iránt érdeklődő nagyközönség számára. A kötet bemutatására május 19-én kerül sor a Budavári Palotában, a Szent György téren található Országos Széchenyi Könyvtárban.
„Finita Bude anno Domini MCCCCLXXIII in vigilia penthecostes: per Andrea Hess”, azaz „Befejeződött Budán az Úr 1473. esztendejében pünkösd előestéjén Hess András által”, olvasható a Chronica Hungarorum, tehát A magyarok krónikája vagy ismertebb - a történész Domanovszky Sándor (1877-1955) által adott - nevén, a Budai Krónika mű záró soraiban.
Hess András az egyik leghíresebb a valaha élt hazai nyomdászok közül, aki 1472-ben állította fel Budán a Magyar Királyság első és egyetlen nyomdáját. Itt, Mátyás király humanista udvarában, az első magyarországi nyomdászmester és könyvkereskedő budavári műhelyében nyomtatták 1473. június 5-én az ország első -feltehetően Vitéz János (1408-1472) megbízásából készített - nyomtatott könyvét. Maga a nyomda a történelmi kutatások alapján a mai Hilton Szállodával szemben, a felújított Pénzügyminisztérium mögött álló Hess Andrásról elnevezett tér 4. számú házának helyén állhatott.
Érdekes adalék, hogy Ballagi Aladár (1853-1928), történész, a hazai nyomdászat történetét feldolgozó, A magyar nyomdászat történelmi fejlődése 1472–1877 című könyvében azt írja, hogy magát, Hess András nyomdáját feltehetően valamilyen elemi csapás, talán villámcsapás pusztíthatta el.
Az nyomdászati ritkaságnak mára már csak néhány példánya maradt fenn, az egyik az Országos Széchényi Könyvtárban, a másikat az Egyetemi Könyvtárban, a többit külföldi könyvtárakban, többek között Bécsben, Párizsban, Szentpéterváron, Rómában, Krakkóban, illetve a New Jersey állambeli Princetoni Egyetem könyvtárában őrzik.
A mostani kiadást hazánk legrégebbi könyvkiadója a közel 180 éves Szent István Társulat és a Országos Széchényi Könyvtár együttműködésnek köszönhetjük. Előbbinek világi elnöke, Molnár Antal, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főigazgató-helyettese, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézetének igazgatója, az ELTE Történeti Intézetének egyetemi tanára, aki nem mellesleg 1997-2011 között a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya levéltárának levéltárosaként tevékenykedett, majd 2011-2016 között a Római Magyar Akadémia igazgatója volt, s aki 2021-től a Vatikánban működő Történettudományok Pápai Bizottságának tagja. Utóbbi főigazgatója, a könyvtáros dinasztiából származó Rózsa Dávid, Fényes Elek-díjjal kitüntetett könyvtáros, bibliográfus, statisztikatörténész, aki 2024-től az Országos Közgyűjtemények Szövetségének elnöke.
A kötetet az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tára osztályvezetője, a tavalyi évben a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatával kitüntetett Farkas Gábor Farkas mutatja be, aki a Budai Krónika fennmaradt példányaival, valamint annak XVIII. századi kéziratos másolataival, a Hess-féle kiadással is sokat foglalkozott az elmúlt években.
.jpg)
Az egységes szerkezetbe foglalt írásmű személyekkel, időpontokkal, helyekkel eleveníti fel történelmünket. Az elbeszélői stílus többek között királyaink életéről, haláláról, hadjáratokról, a kunok bejöveteléről, háborúkról, viszályokról, koronázásokról tudósít Hess András aktív írói közreműködésével.
- írják a könyv bemutatójában.
A május 22-én megjelenő kötet egyes online könyvkereskedőknél már előrendelhető.
A címben szereplő lakonikus mottó, Jungfer Gyula hitvallása, művészeti krédója volt. Az egykori díszműkovács iparművész díjnyertes alkotásai ma is Pest és Buda legcsodálatosabb épületeinek ékességei és valódi szemmágnesként funkcionálnak. Műremekei ma is visszaköszönnek többek között az Országház, az Operaház, a Várkert Bazár, illetve a Gresham-palota kovácsoltvas díszítéseiből és kapuiból.
Hess András 1473. júniusában nyomtatta ki Budán az első magyarországi ősnyomtatványt, A magyarok krónikáját vagy ismertebb nevén a Budai Krónikát. A feltehetően több történeti mű összeszerkesztéséből álló könyv több kódexben is ránk maradt. A magyarság történetét a hun-magyar eredettől egészen Mátyás király uralkodásáig bemutató krónika új, a Szent István Társulat gondozásában megjelenő kiadása igazi csemege a régi könyvek és általában a magyar történelem iránt érdeklődő nagyközönség számára. A kötet bemutatására május 19-én kerül sor a Budavári Palotában, a Szent György téren található Országos Széchenyi Könyvtárban.
Hétfő este „Széchenyi és Kossuth - avagy kinek volt igaza egy 180 évvel ezelőtti vitában” címmel tartott előadást a BTM Vármúzeum főigazgatója, Dr. Csorba László a Budavári Palotanegyedben található Szent István Kávéházban. Talán nem véletlen, hogy "Széchenyi és Kossuth" szerepelt az előadás címében és nem "Széchenyi vagy Kossuth"…
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
