A Budavári Palotában mutatják be az első hazai nyomtatott könyv, a Budai Krónika legújabb kiadását

Hess András 1473. júniusában nyomtatta ki Budán az első magyarországi ősnyomtatványt, A magyarok krónikáját vagy ismertebb nevén a Budai Krónikát. A feltehetően több történeti mű összeszerkesztéséből álló könyv több kódexben is ránk maradt. A magyarság történetét a hun-magyar eredettől egészen Mátyás király uralkodásáig bemutató krónika új, a Szent István Társulat gondozásában megjelenő kiadása igazi csemege a régi könyvek és általában a magyar történelem iránt érdeklődő nagyközönség számára. A kötet bemutatására május 19-én kerül sor a Budavári Palotában, a Szent György téren található Országos Széchenyi Könyvtárban.

„Finita Bude anno Domini MCCCCLXXIII in vigilia penthecostes: per Andrea Hess”, azaz „Befejeződött Budán az Úr 1473. esztendejében pünkösd előestéjén Hess András által”, olvasható a Chronica Hungarorum, tehát A magyarok krónikája vagy ismertebb – a történész Domanovszky Sándor (1877-1955) által adott – nevén, a Budai Krónika mű záró soraiban.

Hess András az egyik leghíresebb a valaha élt hazai nyomdászok közül, aki 1472-ben állította fel Budán a Magyar Királyság első és egyetlen nyomdáját. Itt, Mátyás király humanista udvarában, az első magyarországi nyomdászmester és könyvkereskedő budavári műhelyében nyomtatták 1473. június 5-én az ország első -feltehetően Vitéz János (1408-1472) megbízásából készített – nyomtatott könyvét. Maga a nyomda a történelmi kutatások alapján a mai Hilton Szállodával szemben, a felújított Pénzügyminisztérium mögött álló Hess Andrásról elnevezett tér 4. számú házának helyén állhatott.

__wf_reserved_inherit
A Hess András tér 4. épületében működő Fortuna étterem 1966-ban (Fotó: Fortepan/111717)

Érdekes adalék, hogy Ballagi Aladár (1853-1928), történész, a hazai nyomdászat történetét feldolgozó, A magyar nyomdászat történelmi fejlődése 1472–1877 című könyvében azt írja, hogy magát, Hess András nyomdáját feltehetően valamilyen elemi csapás, talán villámcsapás pusztíthatta el.

__wf_reserved_inherit
Az egykori nyomda helyén álló épület 1955-ben (Fotó: Fortepan/18081)

Az nyomdászati ritkaságnak mára már csak néhány példánya maradt fenn, az egyik az Országos Széchényi Könyvtárban, a másikat az Egyetemi Könyvtárban, a többit külföldi könyvtárakban, többek között Bécsben, Párizsban, Szentpéterváron, Rómában, Krakkóban, illetve a New Jersey állambeli Princetoni Egyetem könyvtárában őrzik.

A mostani kiadást hazánk legrégebbi könyvkiadója a közel 180 éves Szent István Társulat és a Országos Széchényi Könyvtár együttműködésnek köszönhetjük. Előbbinek világi elnöke, Molnár Antal, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főigazgató-helyettese, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézetének igazgatója, az ELTE Történeti Intézetének egyetemi tanára, aki nem mellesleg 1997-2011 között a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya levéltárának levéltárosaként tevékenykedett, majd 2011-2016 között a Római Magyar Akadémia igazgatója volt, s aki 2021-től a Vatikánban működő Történettudományok Pápai Bizottságának tagja. Utóbbi főigazgatója, a könyvtáros dinasztiából származó Rózsa Dávid, Fényes Elek-díjjal kitüntetett könyvtáros, bibliográfus, statisztikatörténész, aki 2024-től az Országos Közgyűjtemények Szövetségének elnöke.

A kötetet az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tára osztályvezetője, a tavalyi évben a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatával kitüntetett Farkas Gábor Farkas mutatja be, aki a Budai Krónika fennmaradt példányaival, valamint annak XVIII. századi kéziratos másolataival, a Hess-féle kiadással is sokat foglalkozott az elmúlt években.

__wf_reserved_inherit

Az egységes szerkezetbe foglalt írásmű személyekkel, időpontokkal, helyekkel eleveníti fel történelmünket. Az elbeszélői stílus többek között királyaink életéről, haláláról, hadjáratokról, a kunok bejöveteléről, háborúkról, viszályokról, koronázásokról tudósít Hess András aktív írói közreműködésével.

– írják a könyv bemutatójában.

A május 22-én megjelenő kötet egyes online könyvkereskedőknél már előrendelhető.

Kapcsolódó cikkeink

Egy beszélő ház: Az Úri utca 19.

Az Úri utca 19-es számú ház az egykori Szűk utca, később Balta köz és az egykori Olasz, majd Úri utca (Herrengasse) sarkán álló ház története sokkal többet rejt, mint azt első ránézésre gondolnánk.