"Mester nélkül nincs tanítvány” – emléktáblát kapott a Petőfi Gimnázium legendás tanára

"Mester nélkül nincs tanítvány” – emléktáblát kapott a Petőfi Gimnázium legendás tanára

Budavári iskolatörténeti sorozatunk részeként néhány legendás pedagógusról is megemlékezünk majd tematikus portálunk hasábjain. Cikkünk apropóját az adja, hogy a közelmúltban az Attila úton található Petőfi Sándor Gimnáziumban emléktáblát avattak a legendás, több generáció által szeretett és tisztelt, Pro Schola és Virág Benedek díjas tanárnak, Gitta néninek.

Bajcsay Pálné, Szaplonczay Margit alias Gitta néni (1929-2015) magyar-történelem szakos tanár egykori diákjai közötti népszerűségét jól mutatja a 2015-ben bekövetkezett halálakor a budavári önkormányzat lapjában, a Várnegyedben megjelent nekrológ:

A mai budavári kisdiákok talán nem is tudják, hogy régen az ’50-es, ’60-as években Táncsics börtöne mellett az Endrődi-palotában általános iskola volt. A tanárok között voltak, akik markánsan a kor szellemét képviselték, és voltak felejthetetlen, nagyszerű pedagógusok is. Idén januárban szomorú hír járta. Nem serdülő diákok, de őszülő szülők, nagyszülők – a volt tanítványok – hallottuk és adtuk tovább: meghalt egy legendás tanárunk, dr. Bajcsay Pálné, Gitta néni. Életművét a Budavári Önkormányzat Virág Benedek Díjjal ismerte el. Mi volt vári iskolások százai emlékezünk rá sok-sok szeretettel. Magyar irodalmat és történelmet tanított, – nem, nem csak tanított, nevelt, formálta ízlésünket, alakította jellemünket és nyomot hagyott a lelkünkben is. Soha nem beszélt róla, de mindig és mindenen átsütött erős hite, belső értékrendje. Szerette a tanítványait. Elhivatott pedagógus volt „az orvost, a papot és a művészeket is tanár tanítja a tudományára” – mondta sokszor mosolyogva, csillogó szemmel. Sokunk szerencséjére osztályfőnök is volt. Tanulás, műveltség, olvasottság, erkölcs, etika, emberi tartás és méltóság, de hit, szeretet, szerelem, család, anyaság, olyan fontos útravalók, amiket mind-mind megbeszélt velünk. Diákként nagyon szerettük őt. Felnőttként már sokkal több lett nekünk. A szeretetünk elmélyült és tisztelet, megbecsülés párosult mellé. Becsültük felkészültségéért, műveltségéért. Egyetemi diplomája arra predesztinálta, hogy nem középiskolás fokon tanítson minket. Tiszteljük azt a fáradhatatlan tanárnőt, aki erős elhivatottsággal, hittel, az önmagával szemben állított magas erkölcsi elvárással fordult a tanítványai felé. De tiszteljük az édesanyát, aki öt gyermeknek adott életet. És végtelen szeretjük az embert, Gitta nénit. Mosolygó arcát, szemeit, a tekintetét mélyen a szívünkbe zártuk. Lelki intelligenciáját és mindazt, amit kaptunk tőle, soha nem felejtjük el. Egy legendás tanárnőre, egy nagyszerű emberre emlékezünk. Nyugodj békében Gitta néni! Emléked megőrizzük! Budavári tanítványaid

Az emléktábla-avatás (Fotó: PSG)

Gitta néni egy tősgyökeres budavári nemesi család, a Szaplonczay-család legidősebb gyermekeként született a két világháború között. Édesapja, Dr. Szaplonczay József (1901-1977), pénzügyminiszteri főtanácsos volt, édesanyja Madarassy Melánia (1906-1973) egy igazi arisztokrata úrinő, akik a Hajadon utca és Úri utca sarokházában nevelték három gyermeküket, Gittát, Évát és Pált. Gitta már gyermekként is tanárnő szeretett volna lenni, talán ezért is tekintette felemelő hivatásnak a pedagógusi pályát. Az egyetem elvégzése után itt, a budavári Táncsics utcában (az egykori Werbőczy utcában) kezdett tanítani, majd az Attila úti PSG-ben folytatta pályáját, ahol 1989-es nyugdíjazása után még 1998-ig tanított az iskolában. Gitta néni az egykor szintén itt tanított Nemes Nagy Ágnessel (1922-1991) is jó kapcsolatot ápolt. Aztán itt a Várnegyedben, az Ostrom utcai lakásukban nevelték tisztességgel és szeretetben öt gyermeküket. Még tavaly egy novemberi délután teljesen megtelt a Petőfi Sándor Gimnázium lépcsőfordulója a Gitta néni emléktábla-avatójára.  Ahogy a fotókon is látszik, megtelt a lépcsőforduló. Török Csaba igazgató, Kiss Éva volt igazgatóhelyettes mondott beszédet, aki egyébként Gitta néni osztályába járt egykor, Kontúr András szobrászművész, az emléktábla alkotója, Jurenka Oszkár öregdiák, a rendezvény főszervezője. A család nevében Dr. Bajcsay András, onkológus emlékezett édesanyja karizmatikus egyéniségére.

Az ünnepség (Fotó: PSG)

Olyan - ma már híres - tanítványok gondolnak hálával munkásságára, mint Kieselbach Tamás (1964–) magyar műkereskedő, művészettörténész, galériatulajdonos. Vagy például Havas Judit előadóművész, irodalomtörténész, aki egyszer így nyilatkozott róla:

A felső tagozatban Bajcsay Pálné, Gitta néni – magyar-történelem szakos tanár – lett életem meghatározó személyisége. Megengedte, hogy órát adjunk az osztálytársainknak, s ahhoz vázlatot is írhattunk. Nagy sikere volt annak a fogalmazásomnak, amelyben azt vázoltam, hogyan is taníthatnánk a szabadban, valamiféle erdei iskolában. Ez akkor már talán a pedagógiai érzékemet is jelezte, hiszen akkoriban még egy gondolat sem volt az erdei iskola. Rendeztek itt szavalóversenyeket is. A lányok kötelezőnek Radnóti Nem tudhatom című versét mondták. Lehetett szabadon is választani, s én Arany Vörös Rébékje mellett döntöttem. Kizártak a versenyből, mert azt mondták, hatodikos nem tudhatja ezt elmondani, nem neki való vers. De milyen szerencse, hogy a Vers mindenkinek című tévés sorozatban nem is olyan régen én mondhattam el ezt a balladát. Szóval Gitta néni indított el ezen a pályán.
Gitta néni kék blúzban egy iskolai ünnepségen (Fotó: PSG)

Különleges és szép dolog, amikor egykori diákok, kollégák ilyen hálával emlékeznek egy pedagógusra. Az emléktábla Kontur András szobrászművész alkotása.

A mai napon született a költő, akiről a legszebb budavári sétány a nevét kapta! Nem véletlenül...
A mai napon született a költő, akiről a legszebb budavári sétány a nevét kapta! Nem véletlenül...

A Budai Várnegyed délnyugati oldalán elhelyezkedő Tóth Árpád sétány, korábbi nevén Bastei Promenád, 1879-től Bástya sétány, majd Horthy Miklós, Gróf Bethlen István, valamint Bástya sétány amolyan romantikus, világközepe zarándokhely. Szinte mindenki ismeri, ha másról nem, akkor a tavaszi japáncseresznyefa-virágzás különlegesen szép látványa miatt. De miért nevezték el 1946-ban ezt a csodahelyet a XX. századi magyar irodalom egyik nehéz sorsú költőzsenijéről?

Márai Sándor születésnapját is ma ünnepeljük!
Márai Sándor születésnapját is ma ünnepeljük!

Márai Sándor (1900-1989) egykori otthona, itt a Mikó utca és a Logodi utca sarkán állott, ahol 1928-től 1945-ig feleségével, Matzner Ilonával, alias Lolával (1899-1986) élt. És mivel mással, mint az egyik legszebb magyar verssel köszönthetnénk mai követőit? Lássátok, feleim!

A költészet napján nem feledkezhetünk meg a legnagyobb magyar mecénásról sem!
A költészet napján nem feledkezhetünk meg a legnagyobb magyar mecénásról sem!

A Budai Vár egykori lakója, báró Hatvany Lajos (1880-1961), a XX. század legjelentősebb irodalmi folyóiratának, a Nyugatnak az alapítója, a magyar költők és írók első számú finanszírozója volt, aki itt is élt a Várnegyedben, először a egy Tárnok utcai, majd egy Bécsi kapu téri palotában. Testvére pedig, a világhírű műgyűjtő, a műpártoló Hatvany Ferenc (1881–1958), a Lónyai-Hatvany villa egykori lakója volt.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!

Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.