Mentették az üldözötteket, mártírhalált haltak: 78 éve végezték ki a sportolóként ismertté vált hősöket
Hetvennyolc éve, 1945. február 6-án végezték ki Tóth Potya Istvánt és Kertész Gézát a Belügyminisztérium akkori épületében, Budavárban, az Országház utca 28. szám alatt. A Ferencváros és a magyar válogatott két egykori labdarúgója azután halt mártírhalált, hogy az ellenállás tagjaiként a nácik és a nyilasok által üldözött emberek életét mentették.
A Várban, az Országház utca 28. szám alatt található épületén márványtábla hirdeti, hogy a műemlék épület a XVIII. század óta áll a helyén. Az egykori klarissza kolostort 1783-85 között „építették át országháza céljára”. Az egyik tekintélyesebb méretű márványtábla azonban megrázóbb és tragikusabb történelmi mementóról tanúskodik: a Belügyminisztérium egykori épületében a Gestapo fogságában raboskodott több száz ellenálló, akik között ott találjuk Tóth Potya Istvánt és Kertész Gézát, a Ferencváros és a magyar válogatott egykori labdarúgóit.
Utóbbi kora labdarúgásának meghatározó edzője is volt. A FradiMédia Tóth Potya István, az FTC hőse című kisfilmjében Szegedi Péter szociológus-sporttörténész elmondja, hogy a Tóth Potya Istvánt 1925-ben szerződtette a Ferencváros hivatásos edzőnek, aminek azért is van nagy jelentősége, mert addig a magyar csapatok úgy tartoztak Európa élvonalába, hogy a klubok nem fektetettek különösebb energiát a játékosok tervszerű képzésébe, ahogyan az ma már természetes. Tóth Potya, mint a Fradi első hivatásos edzője öt év alatt három bajnokságot, és egy Közép-Európai Kupát nyert a zöld-fehérekkel.
Tóth Potya István a II. világháború idején bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba, több egykori játékos- és edzőtársával együtt szervezték meg az úgynevezett Dallamcsoportot a bajbajutott, elsősorban a zsidó emberek megsegítésére. Hamis papírokat állítottak ki nekik, rejtegették őket, többek között Tóth Potya Telepes utcai házában is, ahol menedékre lelve megfordult Gobbi Hilda és a Latabár fivérek is. A háború idején, mint főhadnagy a Honvédelmi Minisztérium légvédelmi hivatalában dolgozott, ahol hozzáférése volt különböző blankettákhoz, pecsétekhez, hivatalos iratokhoz – ezt a lehetőségét használta ki az üldözöttek segítésére.
A FradiMédia által készített kisfilmben megszólalnak a mártírok leszármazottai is. Hogy milyen út vezetett az ellenálló csoport lebukásához, azt Péczely Lajostól, Kertész Géza unokájától ismerhetjük meg. Eszerint a nagyapja (aki a római Lazio vezetőedzője is volt) Olaszországban megismerkedett Kovács Pál amerikai főhadnaggyal. 1943-ban az egész Kertész-család hazaköltözött Magyarországra, Kertész Géza pedig Kovács Pállal együtt részt vett az ellenállási mozgalomban. Kovács Pál azonban egy alkalmi női ismerősnek eldicsekedett a tevékenységükkel, akitől ez kitudódva egy lebukási sorozatot indított el, amely után az ellenálló csoport tagjait 1944 decemberének elején elfogták. A nyilasok heteken keresztül vallatták, majd átadták őket a Gestaponak. Végül a Várba kerültek a Belügyminisztérium Országház utcai épületébe, amelynek udvarán Tóth Potya Istvánt és Kertész Gézát 1945. február 6-án tarkón lőtték.
Emlékük legyen áldott!
"Nagy volt a nyüzsgés tegnap a Hiltonban rendezett fogadáson... A díszvendég persze a világsztár volt: Tony Curtis, aki ezúttal Michelle-t egészen fiatal és kimondottan gyönyörű barátnőjét, meg hat gyermekének egyikét, a színésznő Kellyt is magával hozta." - írták 1988. júniusában az Esti Hírlap hasábjain, a hollywoodi színészlegenda hazalátogatásának alkalmával, aki őszintén vallotta magáénak ősei magyar-zsidó gyökereit. Ekkor mesélte el, hogy a magyar nyelvet gyermekkorában valami varázslatnak, mély titkok hordozójának hitte, amit csak az ő szorosabb környezete, szülei és testvérei ismertek. A 100 éve született színészlegendára emlékezünk.
Ady budai dorbézolásai alatt a krisztinavárosi Philadelphiába vagy az Alkotás úti Délivasút Kávéházba járt. Előbbibe barátja, Szabó Dezső invitálására jött, s a költő meg is szerette a Horváth-kert melletti kávéházat. De más is kötötte ide, az I. kerülethez az egyik legnagyobb magyar költőt. Nézzék csak!
Jellegzetesen dekoratív, sokszor rikító színekkel festett, poentírozó technikával készült képei szinte messziről felismerhetőek. Szecesszióba hajló impresszionista stílusa leginkább posztimpresszionistának lehet nevezni. Egyedi, különleges pontozásos technikáját nevezzük kukoricás stílusnak. A rendkívül termékeny festőművész alkotásainak számos darabja itt, a Budavári Palotában működő MNG-ben található.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
