Megújult a Toldy Gimnázium legendás kapuja
A Toldy Ferenc Gimnázium emeletén található és a nyáron felújított címeres mozaik után a legendás kapu is megújításra került. A patinás kaput és annak híres, szfinxet ábrázoló "oroszlános" kilincsét Varga Dániel képviselő kezdeményezésére újította fel a Budavári Önkormányzat.
A Toldy Ferenc Gimnázium csaknem 170 évvel ezelőtti alapítása óta folyamatosan a hazai középfokú oktatás élvonalában van. Padjait rengeteg később ismertté és elismertté vált diák koptatta, ide járt például Hauszmann Alajos, Soltész Rezső, Németh László, Szabó István, Mécs Károly és Haumann Péter, illetve a sajnos néhány hete elhunyt Csapó Dudi olimpiai bajnok, 272-szeres magyar válogatott vízilabdázó is. Az intézményben oktatók névsora is hasonlóan patinás, a hazai tudományos- és közélet számos szereplője megfordult itt, gondolhatunk Antall József egykori miniszterelnökre, Hankiss János közoktatási államtitkárra vagy Pokorni Zoltánra, a szomszédos kerület, a Hegyvidék polgármesterére.
A Toldyban bármihez ér az ember, annak külön története van. A gazdag múlt és kulturális örökség mellett az iskola épülete is tekintélyt parancsol magának, hiszen a Víziváros szívében egy elvarázsolt „roxforti” miliőbe kalauzolja a járókelőt. Ennek várhegyi alma mater patinás külsejének egyik ékköve a kapu és az ahhoz tartozó legendás kilincs, amely már ugyan másolat, ugyanis az eredeti még a hetvenes években eltűnt. Az anekdota szerint Diri bácsi, azaz Pataki Gyula, a legendás iskolaigazgató szinte azonnal pótoltatta az eltűnt kilincset, hiszen már akkor is „a Toldy” egyik védjegye volt, valamint számos hagyomány, illetve babona fűződött hozzá, mint például az oroszlán reggeli megérintése.
Belegondolni is nehéz, hogy hányszor nyithatták ki a diákok az iskola most renovált kapuját 1859 óta... Jó hír, hogy a téli szünet után már egy megújult kapun léphetnek be Alma Materükbe.
A december 16-ai ünnepi átadón V. Naszályi Márta, az I. kerületi polgármestere is beszédet mondott.
Hess András 1473. júniusában nyomtatta ki Budán az első magyarországi ősnyomtatványt, A magyarok krónikáját vagy ismertebb nevén a Budai Krónikát. A feltehetően több történeti mű összeszerkesztéséből álló könyv több kódexben is ránk maradt. A magyarság történetét a hun-magyar eredettől egészen Mátyás király uralkodásáig bemutató krónika új, a Szent István Társulat gondozásában megjelenő kiadása igazi csemege a régi könyvek és általában a magyar történelem iránt érdeklődő nagyközönség számára. A kötet bemutatására május 19-én kerül sor a Budavári Palotában, a Szent György téren található Országos Széchenyi Könyvtárban.
Hétfő este „Széchenyi és Kossuth - avagy kinek volt igaza egy 180 évvel ezelőtti vitában” címmel tartott előadást a BTM Vármúzeum főigazgatója, Dr. Csorba László a Budavári Palotanegyedben található Szent István Kávéházban. Talán nem véletlen, hogy "Széchenyi és Kossuth" szerepelt az előadás címében és nem "Széchenyi vagy Kossuth"…
Nem véletlenül február 25-e a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja: 1947-ben ezen a napon hurcolták el Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a Váci utca 47. számú házban található lakásából a Rákosi Mátyás által vezetett kommunisták megbízására és koholt vádja alapján a hazánkat megszállóként elnyomó szovjet hatóságok.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
