Megújult a Toldy Gimnázium legendás kapuja
A Toldy Ferenc Gimnázium emeletén található és a nyáron felújított címeres mozaik után a legendás kapu is megújításra került. A patinás kaput és annak híres, szfinxet ábrázoló "oroszlános" kilincsét Varga Dániel képviselő kezdeményezésére újította fel a Budavári Önkormányzat.
A Toldy Ferenc Gimnázium csaknem 170 évvel ezelőtti alapítása óta folyamatosan a hazai középfokú oktatás élvonalában van. Padjait rengeteg később ismertté és elismertté vált diák koptatta, ide járt például Hauszmann Alajos, Soltész Rezső, Németh László, Szabó István, Mécs Károly és Haumann Péter, illetve a sajnos néhány hete elhunyt Csapó Dudi olimpiai bajnok, 272-szeres magyar válogatott vízilabdázó is. Az intézményben oktatók névsora is hasonlóan patinás, a hazai tudományos- és közélet számos szereplője megfordult itt, gondolhatunk Antall József egykori miniszterelnökre, Hankiss János közoktatási államtitkárra vagy Pokorni Zoltánra, a szomszédos kerület, a Hegyvidék polgármesterére.
A Toldyban bármihez ér az ember, annak külön története van. A gazdag múlt és kulturális örökség mellett az iskola épülete is tekintélyt parancsol magának, hiszen a Víziváros szívében egy elvarázsolt „roxforti” miliőbe kalauzolja a járókelőt. Ennek várhegyi alma mater patinás külsejének egyik ékköve a kapu és az ahhoz tartozó legendás kilincs, amely már ugyan másolat, ugyanis az eredeti még a hetvenes években eltűnt. Az anekdota szerint Diri bácsi, azaz Pataki Gyula, a legendás iskolaigazgató szinte azonnal pótoltatta az eltűnt kilincset, hiszen már akkor is „a Toldy” egyik védjegye volt, valamint számos hagyomány, illetve babona fűződött hozzá, mint például az oroszlán reggeli megérintése.
Belegondolni is nehéz, hogy hányszor nyithatták ki a diákok az iskola most renovált kapuját 1859 óta... Jó hír, hogy a téli szünet után már egy megújult kapun léphetnek be Alma Materükbe.
A december 16-ai ünnepi átadón V. Naszályi Márta, az I. kerületi polgármestere is beszédet mondott.
A Budavári Palota minden újabb nemzedék számára egy különleges, felfedezni való hely marad, ami tele van érdekességgel. A BTM Vármúzeum ezen a nyáron is csatlakozott a Kajla-programhoz, így a Kajla-útlevéllel rendelkező látogatók szeptemberig díjmentesen léphetnek be a múzeumba. Kalandra fel!
A címben szereplő lakonikus mottó, Jungfer Gyula hitvallása, művészeti krédója volt. Az egykori díszműkovács iparművész díjnyertes alkotásai ma is Pest és Buda legcsodálatosabb épületeinek ékességei és valódi szemmágnesként funkcionálnak. Műremekei ma is visszaköszönnek többek között az Országház, az Operaház, a Várkert Bazár, illetve a Gresham-palota kovácsoltvas díszítéseiből és kapuiból.
Hess András 1473. júniusában nyomtatta ki Budán az első magyarországi ősnyomtatványt, A magyarok krónikáját vagy ismertebb nevén a Budai Krónikát. A feltehetően több történeti mű összeszerkesztéséből álló könyv több kódexben is ránk maradt. A magyarság történetét a hun-magyar eredettől egészen Mátyás király uralkodásáig bemutató krónika új, a Szent István Társulat gondozásában megjelenő kiadása igazi csemege a régi könyvek és általában a magyar történelem iránt érdeklődő nagyközönség számára. A kötet bemutatására május 19-én kerül sor a Budavári Palotában, a Szent György téren található Országos Széchenyi Könyvtárban.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
