Meghosszabbítják a Vaszary-kiállítást – április 2-ig lesz látogatható
Január 15. helyett április 2-ig lesz látogatható a Magyar Nemzeti Gaéria (MNG) Vaszary. Az ismeretlen ismerős című kiállítása. Vaszary a 20. századi magyar művészet egyik legsokoldalúbb alakja, a szecesszió egyik első hazai képviselője, aki később az impresszionizmus, az expresszionizmus, majd az art deco stílusában is alkotott.
A kiállításon bemutatott mintegy hetven műből huszonnégy eddig teljesen ismeretlen volt mind a szakma, mind a közönség számára: a múzeumgyűjteményében “lappangó” műveket sehol sem reprodukálták korábban, hiszen közvetlenül a művész műterméből, illetve hagyatékából kerültek a közgyűjteménybe – olvasható a Magyar Nemzeti Galéria MTI-hez eljuttatott közleményében.
A szervezők kiemelték: Vaszary a 20. századi magyar művészet egyik legsokoldalúbb alakja, az 1890-es évek végén a szecesszió egyik első hazai képviselője volt, aki később az impresszionizmus, az expresszionizmus,majd az art deco stílusában is alkotott.
A tárlaton bemutatott festmények a teljes életmű szinte minden korszakát tükrözik: a korai impresszionisztikus időszaktól az expresszív kompozíciókig, a párizsi art deco stílustól a Dunakorzó-képekig és a mediterrán hangulatú tengerparti jelenetekig.
A kiállítást a múzeum gyűjteményében található más Vaszary-remekművek, valamint magángyűjteményekből kölcsönzött, kevésbé ismert,sokáig lappangónak hitt fő művek egészítik ki.
Apponyi Albert gróf (1846-1933) a dualizmus korának meghatározó konzervatív politikusát a két világháború közötti revizionista korszak intellektuel hőseként, a párizsi tárgyaló asztalról lesepert magyar érvek arisztokrata harcosaként tisztelte - szinte egy emberként - a magyar nemzet, aki itt a Várnegyedben talált otthonra a felvidéki birtokok elvesztése után.
A reformkori törekvések elbukását, ha úgy tetszik totális politikai csődjét mi sem jelzi jobban történelmi kilométerkőként, mint az 1848. március 15-i pesti forradalom kitörése. A reformjavaslatokat az asztalról lesöprő bécsi udvar nem érzékelte a valóságot, s hogy mekkora feszültség forr a magyar keblekben. Így, amikor a hatalom végletekig feszítette a húrt, a magyar nemzeti újjászületés szabadságvágya úgy fakadt ki és sepert végig az országon, mint ahogyan a természeti csapások szokták az útjukba álló dolgokat ledönteni: feltartóztathatatlanul. Ezt megelőzően és után azonban rengetegen raboskodtak a császári önkény miatt börtönökben. Cikkünkben azokat a hírességeket mutatjuk be, akik a Táncsics-börtönként elhíresült budavári „tömlöcben” ültek forradalmi nézeteik miatt. Ezért is a Petőfit megidéző parafrázis a címben: Kik érted ültek (!), szent világszabadság!
Szinte mindenki tudja, hogy a budai Vérmező, amely a Krisztinavárosban terül el a később magyar jakobinusoknak csúfolt Martinovics-mozgalomban résztvevők vesztőhelyeként kapta nevét. A császári titkosrendőrség által lefülelt Martinovics Ignácot és négy társát 1795. május 20-án fejezték le a budai Vérmezőn, illetve közel két hétre rá, június másodikán Őz Pált, valamint Szolártsik Sándort is ugyanitt és ugyanekkor fejezte le a hóhér. De mi volt a Vérmező a kivégzés előtt?
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le a legjobb eseményekről és hírekről!
